A HOME OFFICE AZ INNOVÁCIÓ GYILKOSA?

A járvány egyik társadalmi mellékhatása, hogy elsorvadnak a gyenge hálózati kapcsolataink, ami viszont a vállalati innovációt veszélyezteti. Gyenge kapcsolatok nélkül az egyéni kreativitás nem tud a megszokott mértékben kibontakozni. A vezetők és a HR közös felelőssége tudatosan cselekedni, segíteni a céges kreativitást.

Normális esetben egy átlagos irodai dolgozó a kávéfőző, fénymásoló stb. melletti beszélgetések és véletlen találkozások során 11–16 olyan emberrel lép kapcsolatba, akiket nem ismer közelebbről. A járvány alatt az idegenektől vagy kevésbé ismert emberektől eltávolodva a családra, barátokra és közeli kollégákra összpontosítottunk.

Kapcsolati hálózatunkra hat koncentrikus körként tekinthetünk, minél kijjebb haladunk, úgy csökken a kapcsolatok érzelmi töltete is. A legbelső kör öt-hat emberből áll, akikhez napi problémáinkkal, krízis esetén fordulhatunk. A legszélső kör viszont már 1500 ismerősből tevődik össze, akiket ugyan látásból ismerünk, de ritkán találkozunk velük, laza szálak kötnek hozzájuk. A Yale Egyetemen tanító Kovács Balázs menedzsment professzor kutatása szerint a járvány idején a figyelem a belső körre összpontosult, így a családhoz, közeli barátokhoz és kollégákhoz fűző kapcsolataink megerősödtek. A külső kör mérete azonban jelentősen csökkent: a lazább kapcsolatok elsorvadtak.

A vállalati innováció és kreativitás lesz a vesztes

Egy kutatás szerint a kreativitás szempontjából a gyengébb hálózati kapcsolatok sokkal fontosabbak, mint az erősebb kapcsolódási pontok. Az ember ugyanis sokféle emberrel és információval találkozik a gyengébb társadalmi interakciók során. Más területek képviselőitől más megközelítéseket hallhat, melyeket saját területén kreatívan tud hasznosítani. A lazább kapcsolatokból származó ötletek és kreatív gondolatok segítségével az üzleti kreativitás középpontjába kerül az egyén.

Más kutatások több tényezőt is a kreativitáshoz kötnek. Például ilyen a nem kényszerítő vállalati jutalmazási rendszer, a kollaboratív és támogató vezetői stílus és rendelkezésre álló források széleskörűsége, amelyek mind-mond pozitívan befolyásolják az egyéni kreativitást. Elősegítik továbbá a kreativitást, a kockázatvállalást, a független munkavégzést és a külső versenyt támogató környezetek.

Érdekes, hogy…

…a laza kapcsolatok sorvadása szinte kizárólag a férfiakat érinti, esetükben 30 százalékkal csökkent a külső körben lévő kapcsolatok száma, míg a nők esetében alig változott. A különbség azzal magyarázható, hogy a két nem másképp és más okból ápolja ezeket a kapcsolatokat. A férfiak kapcsolattartásuk során együtt fociznak, tévéznek, söröznek – járvány alatt viszont ez nehezen oldható meg. A nők érzelmi közelség céljából sokat beszélgetnek, üzennek – ezek a csatornák digitalizálhatók.

Két fontos társadalmi tényező: a személyes kommunikáció és az személyes interakciók is közvetlenül meghatározzák a kreativitást. A gyengébb hálózati kapcsolódások nagyobb valószínűséggel kötnek össze embereket különböző társadalmi osztályokból, ahogy segítségükkel szélesebb körből érkező, különféle emberekkel találkozhatunk és több, nálunk nem meglévő információt szerezhetünk.

A lazább interakciók során nagyobb valószínűséggel osztunk meg munkával kapcsolatos információkat, így változatos tapasztalatokat gyűjthetünk. A több, gyengébb kapcsolattal rendelkező egyén szélesebb körben tudja kipróbálni és validálni ötletét, hiszen szélesebb tudástár áll rendelkezésére. A különböző megközelítések és perspektívák hatására rugalmasabban gondolkodunk és több alternatívát tudunk kidolgozni. A gyenge kapcsolatok az önállóság érzését erősítik fel az egyénben, hiszen egyetlen csoporthoz tartozónak sem érzi magát, így kreativitása megerősödik.

Tudatossággal előzhetjük meg az innováció sorvadását

A vállalati kapcsolatiháló-kutatásoknál is látjuk, hogy a lazább kapcsolatok látják kárát a járványnak, mondja Sági György, a Bondweaver ügyvezető igazgatója, aki több évtizede foglalkozik hálózatkutatással. A járvány előtt végzett és most megismételt vállalati kapcsolatiháló-kutatásaik ezt egyértelműen igazolják.

Hári Péter, CX-Ray; Kovács Balázs, Yale; Nagy Marcell, HSDSLab; Sági György, Bondweaver

A kreativitás és az ebből származó innováció a legtöbb esetben transzformatív és rekombináló folyamat, ritkán jelennek meg csak úgy a semmiből a világmegváltó ötletek. Ez azt jelenti, hogy egymástól teljesen távol álló területeken megtapasztalt jelenségeket egyik vagy másik téren alkalmazunk, hasznosítunk újra. Ezekhez eddig a spontán találkozások és a gyenge kapcsolataink vezettek. Mivel a szociális térben alapból az azonos érdeklődésű emberekhez vonzódunk, és ezek az erős, de hozzánk hasonló emberekhez kötődő kapcsolataink maradnak meg a távmunka idején, most erőfeszítést kell tennünk, hogy ha kapcsolati hálózatunkat értékesebbé szeretnénk tenni. Törekednünk kell a minél diverzifikáltabb kapcsolatokra, azok visszaépítésére.

Az egyéni és a vállalati kreativitás visszabillentéséhez kezeljük tudatosan kapcsolatainkat, tanácsolja Sági György. Például böngésszük végig kapcsolatainkat, idézzük fel, kivel volt inspiráló a beszélgetés, és nyugodtan hívjuk fel őket, szervezzünk akár virtuális találkozót is – még ha férfiként ez nehezünkre esik is. Emellett tudatosan keressük azokat az online közösségeket, akik teljesen más világból származó tapasztalatokat oszthatnak meg velünk. Olvassunk olyan szakmai kiadványokat, amelyek nem a saját szektorunkról szólnak, kapcsolódjunk teljesen szokatlan közösségekhez. Így home office-ban is érhetnek olyan hatások, amelyeket kreatívan tudunk hasznosítani egy-egy ötlet megvalósításakor.

Mi számít erős és mi gyenge társadalmi kapcsolatnak?

A társadalmi kapcsolatok erősségét Mark Granovetter egy folyamatos átmenet segítségével illusztrálta. („The strength of weak ties” American Journal of Sociology, 1973) Az átmenet egyik végén vannak a gyenge kapcsolatok, a másik végén pedig az erősek. A kontinuumban az interakciók száma, az érzelmi intenzitás és a kölcsönösség mentén haladhatunk a gyenge végtől az erős felé. Ennek megfelelően a legerősebb társadalmi kapcsolatok minden jellemzőből a maximumot kapják: a két fél valóban tetszik egymásnak, aggódnak egymásért, gyakran látják egymást, egyforma eredményt várnak el a kapcsolattól. A gyengébb kapcsolatok nem feltétlenül kölcsönösek, kevesebb találkozási pont és interakció jellemzi őket. Munkavégzés során ezek a kapcsolódási pontok például érzelemmentes munkáról való beszélgetésben nyilvánulnak meg, minimális személyes kapcsolódással.

Kérdésünkre Kovács Balázs azt javasolta, az a legfontosabb, hogy a vállalatok ismerjék fel: a gyenge kapcsolatok elsorvadása problémát jelent a kreativitás szempontjából, és tegyenek ellene valamit. Már a tudatosság is sokat segít. Szerinte rövid távon rendezhetnek virtuális beszélgetéseket, virtuális sörözést vagy csapatépítést. Ha pedig a járvány és az időjárás is megengedi, az elmaradt szabadtéri vállalati rendezvényeket mielőbb pótolják.

Formalizáljuk a sorvadó kapcsolatokat

„A vezetők és a HR közös felelőssége felismerni a gyenge kapcsolatok sorvadásának káros következményeit és tenni ellene”, tanácsolja Hári Péter, a CX-Ray ügyvezető igazgatója. Ebben a két szerepben tudnak kívülről reflektálni a megváltozott működésre. A szervezeti hálózatelemzés egy jó eszköz arra, hogy azonosítsuk azokat a csapatokat, amelyek között érdemes lehet formalizálni az eltűnő kapcsolatokat.

A kreativitás gyengülésének ellensúlyozására az értékes, de sorvadó vagy már elsorvadt gyenge kapcsolatokat formalizálni lehetne. Ilyen gyenge kapcsolatok általában munkacsoportok, szorosan együttműködő teamek között jönnek létre, amikor két csapat tagjai találkoznak, beszélgetnek egy kávé vagy ebéd mellett. „Fel kell ismerniük a vállalatoknak, hogy van értéke annak is, ha a laza kapcsolatban lévő kollégák rendszeresen, de nem túl gyakran, videókonferencián beszélgetnek egymással”, fejezte be Hári Péter.

A gyenge kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta Nagy Marcell is, a BME HSDSLab laborvezető-helyettese. „Nagyon sokszor gyenge kapcsolatainkon keresztül szerzünk munkát, illetve ezek a kapcsolatok nagy hatással vannak szociális és érzelmi jólétünkre és kreativitásunkra is. Az online térbe költözött világban azonban nem működnek a gyenge kapcsolatokat hagyományosan építő és erősítő módszerek”, hangsúlyozta. A hálózatkutató ezt a megfigyelést összefüggésbe hozta Bojár Gábor lapunknak tett korábbi nyilatkozatával, miszerint a kreatív energiák nem a virtuális értekezleteken szabadulnak fel, majd hozzátette: „Pont emiatt mi a HSDSLabnál igyekszünk a legtöbb kreativitást igénylő munkafolyamatokat személyesen megszervezni”, mondta.

A cikket a behaviour.hu oldalról kértük publikálásra.

Az eredeti cikk itt található: https://behaviour.hu/a-home-office-az-innovacio-gyilkosa/

AZ EUROPA DESIGN HOME OFFICE CSOMAGJAI

Ezt a csomagot azoknak ajánljuk, akik inspiráló közegre vágynak, ahol nyugodtan lehet dolgozni. Az összeállításunk részei egy íróasztal, egy forgószék és egy billegő, design papírkosár.

 CALM CSOMAG - 460.780 FT 

Ezt a csomagot a dinamikus munkavégzés kedvelőinek állítottuk össze, amelynek elemei egy álltható magasságú íróasztal egy forgószék és akár egy ujjal is mozgatható monitorkar.

 AGILIS CSOMAG - 707.106 FT 

A professzionális csomagunk 2 in 1, azaz a nyugalom és az inspiráció szigete dinamikus eszközökkel. A kínált termékeink egy állítható magasságú asztal egy vezetői forgószékkel, valamint egy designos és egyben könnyedén mozgatható monitorkar.

 PRO CSOMAG - 2.094.143 FT 

ajánlatkérés: europadesign@europadesign.hu