MÉD 2018 - Europa Design - Belsőépítészeti Küldöndíj

ED MÉD különdíj

A Média Építészeti Díja

“A Média Építészeti Díja abból a célból jött létre, hogy áttörje a kommunikációs korlátot az építészek és a nagy nyilvánosság között, a magyar közéleti, kulturális színteret megcélozva. Ezért kér fel az epiteszforum.hu minden évben ismert médiaszereplőkből álló, nem szakmai zsűrit, hogy elemezze és díjazza a döntőbe került épületeket és terveket.”

A Média Építészeti Díja az év legjelentősebb nyilvános építészeti eseménye, amely évről évre a kortárs magyar építészet legkiválóbb alkotásaira irányítja a figyelmet.

Az Europa Design Belsőépítészeti Különdíja

Cél: A díj célja az építészeti és belsőépítészeti értékek közötti harmónia erősítése, különös tekintettel a közösségi épületekben folyó kommunikációt támogató belsőépítészeti, berendezési és más technológiai megoldások alkalmazására, vagy ezek továbbtervezési lehetőségeire.



Bírálati szempontok

1. Innovációs tartalom:
1. Proaktivitás, a feladat továbbgondolása, kifejezőkészség és átütőerő megjelenése
2. A külső és belső tér összhangja

2. Hozzáadott értékteremtés:
1. A tervezési folyamat attitűdje; hogyan fedi le a feladatot?
2. Milyen tervezést segítő módszereket használt (kérdőívezés, saját megfigyelés, más forrás, saját kutatási módszer)?
3. Kooperációs tartalom: a társszakmák illesztési megoldásai (esetleges vagy koherens), különös tekintettel a belsőépítészeti kérdésekre

3. Harmónia a természeti környezettel:
1. A felületek, textúrák, színek kiválasztásának összefüggései a belső térben

4. Harmónia a meglévő épített környezettel:
1. Harmónia a meglévő épített környezettel, illetve az új épített környezet esztétikai összhangja,”szépség”

5. Harmónia a szociális környezettel:
1. A mobiliák és beépített berendezések viszonya (esetleges vagy tervezett)



6. Környezettudatosság:
1. A tervezés folyamán milyen módon éltek a környezettudatos anyag- és technológiaválasztás lehetőségeivel
2. Ez az elv bármilyen aktív vagy passzív módon kommunikálja önmagát? Az anyagszerű használat, az újszerűség hogyan valósult meg?

7. Fenntarthatóság:
1. Üzemeltetési, javíthatósági szempontok
2. A terv csomópont sűrűsége mennyire áll összhangban a használati céllal?

8. Szociális érzékenység:
1. Mennyire veszi figyelembe az egyes felhasználói csoportok eltérő igényeit?
2. Mennyire támogatja a belső térben zajló kommunikációt az egyes felhasználói csoportok között

9. Ergonómiai, fizikai aspektus:
1. A használói komfort kielégítése (ütköző vagy működő)
2. Az egyedi tárgyak, alkotások alkalmazásának szerepe (lényegi vagy dekoratív)

10. Az ergonómia pszichés aspektusa:
1. A téralakítás egyedisége, egyszerűsége, értelmezhetősége, használhatósága
2. A térben esetlegesen elhelyezett információtechnológiai eszközök használhatósága



A belsőépítészeti különdíj szakmai zsűrijében részt vettek:


1. Borsos Ágnes - okleveles építész, építőművész dla, habil egyetemi docens, PTE Breuer Marcell Doktori iskola tudományos titkára, Pécsi Tudományegyetem Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Vizuális Ismeretek Tanszék

2. U. Nagy Gábor - intézetigazgató, Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar, Alkalmazott Művészeti Intézet, Belsőépítész Tanszék

3. Kovács Zoltán DLA - Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, főiskolai docens, Ferenczy Noémi-díjas építész, belsőépítész-vezető tervező

4. Kovács Csaba - MOME Építészeti Intézet –intézetigazgató, egyetemi docens, Nartarchitects - alapító tulajdonos

5. Feuertag Ottó - Europa Design, alapító-tulajdonos

MÉD 2018
Europa Design belsőépítészeti különdíj:
Napiskola a Himaláján



A Média Építészeti Díjának belsőépítészeti különdíját idén igazán olyan alkotásnak ítélte oda a szakmai zsűri, amelyben a belső tér szerves része a körülötte elterülő természetnek.

A Média Építészeti Díjával az alapító Építészfórum az építészeti szakmát szeretné közelebb vinni a laikusokhoz és érthetőbbé tenni az érdeklődő közönség számára.

Feuertag Ottó, az Europa Design tulajdonos-alapítója azzal a céllal hozta létre a különdíjat, hogy a tavaly megvalósult legjobb pályázó 76 épület közül egy magyar szakmai zsűri emelje ki a belsőépítészeti szempontokból legértékesebb és legérdekesebb épületet. Idén a Himalája Napiskola projektre esett a választás, amelynek tervezői - Szelecsényi Balázs, Bárdi Emese, Irimiás Balázs, Kacsó János, Fehér Anna -, a MÜPÁ-ban rendezett nyilvános gálaesten vehették át a belsőépítészeti különdíjat 2018. november 8-án.

A Tanpó faluban elkészült napiskola terveit a Csoma Szobája Alapítvány építészeti munkacsoportja készítette, továbbfejlesztve a korábban Zanglában felépített első napiskolát, amely még az Archikon építészirodával közösen született. A feladat egy fosszilis energiaforrás elégetése nélkül is használható épület megvalósítása volt, ahol a diákok a zord himalájai télben is tanulhatnak. „Egyszerű geometriát és robusztus tömegformálást alakítottunk ki, ami érezhető párbeszédet teremt a helyi épített környezet funkcionalitásával és tradicionális értékeivel. Ennek egyik fő eszköze a szabálytalan rönkfás tartószerkezet fűrészárura való lecserélése volt. A tervezési program fő eleme a napterem, ami a nagyméretű ablaknak köszönhetően üvegházként működik, így nagyon gyorsan felmelegszik napkelte után, 25-30 gyermek számára biztosítva menedéket a téli nappali órákban.” – nyilatkozták a tervezők az Építészfórumnak. A projekt egyik fő célkitűzése, hogy típustervként másolható legyen és inspirációként szolgáljon további épülettípusok számára.

A nyertes projekt weboldala:
http://csomasroom.org/
Facebook:
https://www.facebook.com/csomasroom/

A nyertes csapat a dinamikus ülésben élenjáró német Wilkhahn cég ergonómikus és kényelmes, 300.000 Ft értékű irodaszékét viheti haza a díjat adományozó Europa Design irodájából.

Beszélgetés a Tanpói Napiskola MÉD díjas tervezőivel



Hogyan tudott a Himalája zord vidékén, a messzi Tibetben, Ladakh Tanpó falujában egy lelkes magyar építészcsapat olyan iskolát tervezni, amely főként helyi anyagokat használva, miden feleslegtől mentes, minimális költséggel épült fel, és kizárólag a nap hőjével melegíti fel a nappali órákban az oktatótermet? Történet közösségi szellemről, emberségről, összefogásról, segítőkészségről és találékonyságról. A Csoma Szobája Alapítvány építészeti munkacsoportjának öt tagja, Bárdi Emese, Fehér Anna, Irimiás Balázs, Kacsó János, Szelecsényi Balázs, a MÉD belsőépítészeti különdíját adományozó Europa Design székházában elevenítette fel a díjazott Tanpói Napiskola építésének nem mindennapi részleteit.

Fotó: Irimiás Balázs



Mi volt a helyiek igénye?
Irimiás Balázs, az alapítvány létrehozója: Tanpóban francia támogatással volt egy fizetett tanár, aki a gyerekeket a családoknál tanította a hideg téli hónapokban. Előfordult, hogy fóliasátor alatt tanultak, de mivel felhős időben a nap nem tudta befűteni a teret, kályhát használtak, ami nagyon füstös volt. Egy olyan épületre volt szükségük, amely nem fogyaszt energiát, nincsenek költségei. A helyiek mindössze annyit kértek, hogy a vödör tetején olvadjon el a víz, az nekik már megfelelő hőmérséklet lesz az iskolában.


Milyen szempontokat követtetek a tervezés során?
Irimiás Balázs: A cél az volt, hogy a helyiek magukénak érezzék az iskolát. A Zanszkár folyó völgye a Himaláján belül is egy rendkívül elszigetelt vidék, a helyiek népi építészetében sincs semmi öncélú, épületeikben a megszerzett tudásuk és a szűkös anyagi keretek összpontosulnak. Bennünket ugyanezek az elvek vezéreltek, csak egy másik oldalról találtunk rá egy minimalista épülettípusra.


Fotó: Ódry Szilvia



Az Alapítvány korábban már Zanglában is épített egy iskolát. Hogyan segítette ez a mostani munkát?
Szelecsényi Balázs: Mivel Zanglában az állami iskolaépület vasbeton szerkezetét nem lehetett kifűteni, ezért az oktatás három hónapra szünetelt a zord időjárású hónapokban. Ekkor merült fel egy passzív szolár elven működő iskola gondolata, amely télen az üvegház elvén a nap melegét és a diákok testhőmérsékletét csapdába ejtve teremt emberi tartózkodásra alkalmas hőmérsékletet. Ezt az épülelet az Archikon építészirodával közösen fejlesztettük ki, és kísérleteztük ki azokat az elemeket, amelyeket most Tanpóban már magabiztosan alkalmaztunk. Az egyik télen Panni a befagyott Zanszkár folyó jegén ment ki ellenőrizni a zanglai iskola működését.


Mennyiben lehetett felhasználni a népi építészet hagyományosan alkalmazott elemeit?
Kacsó János: A helyiek a kolostorok és házak ablakainak a többségét a nap felé tájolták, de azok túl kicsik voltak, és mivel nem dupla, hanem csak egy rétegből készültek, a helyiségek gyorsan kihűltek.

Irimiás Balázs: Kőrösi Csoma leírásából tudjuk, hogy a házakban nem voltak kémények, mert a helyiek úgy tudták, hogy a füsttel kimegy a meleg is, és ezt nem akarták. Ennek eredményeként izgalmas ombre falfelületek keletkeztek. Csoma panaszkodott, hogy amikor befűtöttek, nem látta a könyvet a füsttől, így inkább dideregve olvasott. Az általunk alkalmazott tiszta energia megszünteti ezt a problémát, és a helyiek megtanulták, hogy a kéményhez kötött kis kályhával lehet teát főzni, a napnak pedig engedni, hogy bemelegítse a helyiséget. Az ablakok déli tájolása csak esetszerűen működött, és arra nem jöttek rá, hogyan lehet a nagyméretű, dupla ablakfelületekkel és a nap hőjével akár 30 fok körüli hőmérsékletet elérni a belső terekben. Mi azt mutattuk meg nekik, hogyan lehet hatékony a hőszigetelés hagyományos anyagokkal, de modern megoldásokkal. A falakat két réteg 30 cm vastag napon szárított sártéglából és közéjük tömött szalmából építettük. Az üveg kivételével minden felhasznált építési anyag helyben gyűjtött: a kövek, a föld, a szalma, de a gerendák és fapadlók is. Ezáltal minimálisra csökkent az épület ökológiai lábnyoma és költségei. A népi építészetük rendkívül intelligens volt, például a takarmányt a lapos tetőn tárolták, ami hőszigetelő anyagként működött. Korábban kétszintes házakat építettek, alul volt az istálló, és az állatok hője olyan volt, mint a padlófűtés. Ma már nem szeretnének állatokkal, bolhákkal együtt lakni, drasztikusan változik az életforma és mi ehhez kínálunk a kortárs építészettel alternatívát. A célunk, hogy úgy tudják növelni a komfortszintjüket, hogy közben megőrzik a karakteres népi építészetüket.


Milyen építészeti-belsőépítészeti ötleteket rejt magában a letisztult megjelenésű, egyszerű tömegformálású épület?
Szelecsényi Balázs: Panni volt felelős a belsőépítészetért. A 25-30 főt befogadó, dél felől nagy üvegablakokkal határolt napterem mögött kialakítottunk egy kis hátsó folyosót, amely puffer zónaként működik, hiszen a levegőnél nincs jobb hőszigetelő, és így a tanterem észak oldala nem lesz olyan hideg, mint a külső fal. Ráadásul funkciója is lett a folyosónak, a gyerekek itt le tudják tenni a cipőjüket, elhelyeztünk padokat, polcokat és egy kézmosót is a bal oldalon.

Fehér Anna: A gyerekek a kabátjukat nem vetik le, és az oktatóteremben nem székeken, hanem vastag gyapjúszőnyegen ülnek az ablak mellett. A meleg felületek nem hagyják, hogy kimenjen a meleg. A nagy üvegablakoknak köszönhetően, ha kint nulla fok körül van a hőmérséklet és süt a nap, akkor belül akár 30-35 fok is lehet. Ezért az ablakok egy része nyitható. Az iskola tovább bővíthető, egyedül a lépcső külső fokát kell elbontani és mellé lehet további termeket sorolni.

Kacsó János: Mivel a vályogfalba nehéz szeget ütni úgy, hogy meg is maradjon, a tanteremben a tábla felhelyezésére először gerendákat akartunk besüllyeszteni a fal hosszában. Azonban építészeti szempontból jobb megoldásnak tűnt, ha a dupla fal szétnyílásának megakadályozására keresztbe tesszük be a gerendákat, amelyek merevítik a falat és a végüket pedig lehet akasztónak, tartónak használni. Ez nagyon jó példa arra, hogyan születik építészeti szerkezeti megoldás egy felhasználói problémából.


Fotó: Palffy Zoard



Milyen közös vonások fedezhetőek fel a kinti és a magyar építészet között?
Kacsó János: A vályoghasználatban hasonlítunk a magyar népi építészethez. A vályog jobban hőszigetel, jobban ki lehet fűteni.


Más épületekben is alkalmazásra került a szolarizációt?
Bárdi Emese: Nyáron a falutanács segítségével kiválasztottunk néhány családot, akiknek a meglévő házában szolarizáltunk egy-egy szobát. Korábban a helyi asztalos már készített magának ablakot az iskola mintájára. Nagyon lényeges, hogy a helyiek elfogadják az új megoldásokat, ezért mindig bevonjuk őket az építés folyamatába.

Szelecsényi Balázs: A szolarizációs projekthez manuálét is készítettünk, amelyben rajzsorozattal magyarázzuk el nekik mitől lesz jó ez a megoldás, mit kell betartani, hogy fontos a tájolás és a vályogfal szigetelése is.

Kacsó János: Ezen a módon válik a közösségi építészet igazán közösségivé. Sokat gondolkodtuk azon, hogyan tudjuk leghatékonyabban átadni az ötletünket, hiszen az a célunk, hogy a helyiek megértsék, mit miért csinálunk, elfogadják, alkalmazzák, majd továbbfejlesszék saját építészetüket.

Fehér Anna: A manuálé nyomtatott, de jövőre tervezünk workshopokat is a falvakban. Idén elkezdtünk egy kutatást, amely szerint egyre többen szeretnének tisztább és kényelmesebb életteret.


Milyen további terveitek vannak?
Fehér Anna: A szolarizációt szeretnénk folytatni, hogy milyen mértékben, az függ a kutatás eredményétől. Valós igényekre szeretnénk megoldást találni és fontos, hogy a helyiek magukénak érezzék a változtatásokat.

Bárdi Emese: Amikor a helyiek magán házaiban végzünk átalakítást, az már egy érzékenyebb építészet, közelebb kell kerülnünk a családokhoz, óvatosan kell megközelíteni, hogy elfogadjanak.

Szelecsényi Balázs: A zanglai apácáknak tetszett a tanpói iskola, és felkértek bennünket, hogy készítsünk egy szolártermet a már meglévő kubusszerű házaik közelében. Idén nyáron befejeztük az alapozást, a fa anyag is szárad már, jövő nyáron elkészül az épület. Azzal kezdtük a tervezést, hogy megkérdeztük az apácákat mire szeretnék használni a termet, bevontuk őket az építési folyamatba. Ők nagyon jó közösséget alkotnak, sokat segítettek, minden apáca, 8-tól 80 évesig részt vett az építkezésben, hordta a köveket.


Milyen volt a feladatmegosztás, ki miért volt felelős?
Fehér Anna: A Csoma Szobája Alapítványon belül munkacsoportokban működünk. Mi vagyunk az építészeti munkacsoport és szorosan együttműködünk a közösségfejlesztéssel, az oktatással, akiknek már korábbi helyi tapasztalatai voltak. Mindenkit más vonz ide, és mindenki szeretettel csinálja.

Szelecsényi Balázs: Magyar székhelyű az alapítvány és a tagok sok nézőpontot képviselnek. Az önkéntesek nemzetköziek, de többségük magyar. Balázs alapította, amikor egy nyáron arra biciklizett.

Irimiás Balázs: Japánban éltünk a párommal, mindketten ösztöndíjjal tanultunk, én építészeti műemléki helyreállítást, ő pedig nemzetközi kapcsolatokat. Nyáron a környéken utazgattunk, biciklivel túráztunk a holdbéli tájon, 5300 volt a legmagasabb hágó, amin átkeltünk. Tudtuk, hogy ott lakott valahol Csoma, az volt a cél, hogy megtaláljuk a palotát. A romantikus kastély erkélyén meg is kértem a kezét. Japánban angkori építészetet kutattam, de amikor megláttam Zanglában a kastélyt, tudtam, hogy érdemes foglalkozni a felújításával.


Fotó: Palffy Zoard



Milyen üzenete lehet a projektnek a magyar közösségi építészet számára?
Bárdi Emese: Fontos az építkezés szociális oldala, hogy egy ideális projektben megismerhettem a helyieket. Mi is sokat kaptunk a családoktól, ahogy közel kerültünk hozzájuk.

Kacsó János: Az építészet kezd elszakadni a realitástól és a mindennapoktól. A ladakhi munkában én azt szeretem, hogy közvetlen közel kerülünk azokhoz a dolgokhoz, amikkel foglalkozunk és azokhoz az alapvető tényezőkhöz, amelyekből az építészet felépül. Ezekből egyet szeretnék kiemelni, ez az anyag. Kint minden egyes anyagot megérintettünk.

Szelecsényi Balázs: Szerintem érdemes külföldön is tevékenykedni, egy globális világban tudunk tanulni és az ott megszerzett tudást máshol is hasznosítani.

Fehér Anna: Általánosabban megfogalmazva, a tervezés egy nagy információfelhőből történik, amelyben mi építészek nem alulról építkezünk, hanem a felhőből redukálódva születik meg az új épület. Inkább katalizátorok vagyunk a tervezési folyamatban.

Irimiás Balázs: Bár a Himalájában teljesen más a környezet, Ladakhban sokkal kevesebb hatás érvényesül, örülnék, ha az ott izoláltan kikísérletezett működési modell Magyarországon is kedvező fogadtatásra találna. A megrendelőknek már a tervezési folyamatba történő bevonásával olyan épületeket szeretnénk létrehozni, amelyekben nincs semmi felesleges, nincsenek túltervezve, túlgondolva, minimális költségvetéssel készülnek. A 21. században eláraszt bennünket a szemét, ez az építészet problémája is, és mi erre találtunk Ladakhban nagyon jó választ, amit a közösség is örömmel használ. Örülnénk, ha itthon is születnének ilyen épületek. Magyarország ország imázsának is jót tesz az alapítványi példa, a szolár iskola, amely önzetlen segítséggel, az önkéntesek és a helyiek együttműködésével született.

Sight to Sky Tanpo Solar School



Adatlap

1. Projekt neve: Tanpó Napiskola
2. Tervező: Csoma Szobája Alapítvány
3. Hivatalos honlap: www.csomasroom.org
4. Email cím:csomasroom@gmail.com
5. Megvalósulás éve: 2017
6. Alapterület: 64m2
7. Helyszín: Tanpo, Zanszkár, Ladak, Dzsammu és Kasmír, India
8. Építészet: Szelecsényi Balázs, Bárdi Emese, Irimiás Balázs, Kacsó János, Fehér Anna
9. Fotó: Szelecsényi Balázs, Kovács Brigitta, Bagi Borbála, Odry Szilvia, Lengyel Hunor, Irimiás Balázs
10. Céltámogató: Sight to Sky Singapore
11. Alapítvány Főtámogatója: Market Építő Zrt.
12. Megvalósítás: Csoma Szobája Alapítvány, Tanpó és Zangla faluközössége, Csoma Szobája Alapítvány önkéntesei

Tervleírás

A projektet Ladakhban az Indiai Himalájában, a világtól elzárt Zanszkár folyó völgyében lévő tanpó faluközösség igényei keltették életre. Az építészeti kihívást a zord himalájai télben, fosszilis energiaforrás elégetése nélkül is oktatási célra használható hely biztosítása jelentette.

A ladakhi lakosság India népességének csupán csekély százaléka, valószínűleg ez is eredményezi, hogy nem alakult ki a régióra jellemző extrém időjárási körülményeknek megfelelő iskola típus. Ugyanolyan épületek épülnek, mint az alacsonyabban fekvő Jammu&Kashmir tartományban és India egyéb területein. Fűtés és hőszigetelés hiányában ezek az épületek nem alkalmasak a 3500m tengerszint feletti magasságban való téli oktatásra. Emiatt a himalájai régió 3 hónapos téli oktatási szünetre kényszerül. Tanpó faluban 2011 óta szponzoráltan működik a téli oktatás, a tanári fizetést támogatják, azonban az órákat kénytelenek voltak megfelelő hely hiányában mindig más és más családoknál, illetve üvegházként használt fólia sátorban megtartani.

A tanpói Napiskola főtámogatója a szingapúri Sight to Sky alapítvány 2015 óta szervez orvosi önkéntes missziókat Ladakhba. A régióban 2008 óta aktív Csoma Szobája Alapítvány, a kezdeti műemlékvédelmi önkéntes programból, az évek során az oktatásra és fenntartható fejlődésre fókuszáló társadalmi szervezetté alakult.

Az új napiskola az alapítvány által tervezett és épített második oktatási épület. A tervezési program főeleme a nap terem, ami 25-30 gyermek számára biztosít menedéket a téli nappali órákban. A letisztult geometria és robusztus tömegformálás párbeszédet teremt a hagyományos helyi épített környezet funkcionalitásával és tradicionális értékeivel. Az épület helye a falu bevonásával, a Zanskar folyó felső partján került kiválasztásra, figyelembe véve a házak felőli optimális megközelítést és a kiáradó folyótól való biztonságos távolságot.

Az épület ökológiai lábnyoma és költségei a helyben gyűjtött építési anyagok, mint a kő, föld és szalma használatával minimálisra csökkentek. A gerendák és fapallók Ladakh alacsonyabb területeiről származnak, a felhasznált üveg az egyetlen, ami ipari forrásból származik, mivel ennek tradicionális megfelelője nincsen.

Az alapozás csupán 30cm mély, ami követve az évszázados helyi szokásokat elegendőnek bizonyult. A fal lábazata a belső padló magasságig kőből készült. Az erre épülő maghőszigetelt falszerkezet, két réteg 30cm vastag napon szárított sártégla falból és a közé tömött szalmából készült. A habarcs a téglák készítésénél is használt sár, ahogyan a vakolat is.

A nagyméretű délre tájolt ablak dupla üvegezéssel készült, egyszerű, ám a helyiek által eddig nem ismert módszerrel. Nyitható üvegtáblák biztosítják a napsütötte téli napokon szükséges átszellőzést, gyakran akár hűtést. A folyosó puffer zónaként működik az északi, leghidegebb oldalon, baloldalán polcok és kézmosó, jobb oldalán hosszú padsor helyezkedik el, a nyugati végén található ablak a megfelelő bevilágítást biztosítja. A tanterem oldalfalain megjelenő mintázatot beépített fagerendák alkotják, melyek rögzítési lehetőséget biztosítanak tábla, és faliújság felszerelésére. A folyosó felőli falban polcok készültek a tanításhoz szükséges tanszerek tárolására. A tető attikafala mögött, alacsony lejtésű, négy pontra lejtő döngölt földtető készült két-két pvc cső vízköpővel a keleti és nyugati oldalakon.

Az épület a nagyméretű ablaknak köszönhetően üvegházként működik, így nagyon gyorsan felmelegszik napkelte után. Napnyugta után ugyanazon a felületen leadott hő következtében ugyan hamar kihűl, de az oktatás csak a nappali órákban történik.

A ladakhi közösségek bevonásával történt építkezéseken keresztül, a passzív tervezési alapelvek már terjednek a régióban. A tanpói napiskola projekt egyik fő célkitűzése, hogy típustervként másolható legyen és inspirációként szolgáljon további épülettípusok számára is.


A ZSŰRI ÉRTÉKELÉSE

A projekt célja és a kivitelezés módja minden egyes elemében kiemelkedő emberi és szakmai alázatot, kreativitást és átgondoltságot sugallt.

Az évek óta érvényben levő bíráLATI SZEMPONTOK KÖZÜL MINDEGYIK TÉTELT KIMAGASLÓ EREDETISÉGGEL TELJESÍTETTÉK.
Egy pontot kivéve: A 4-es pont első szakaszában szereplő „harmónia a meglévő épített környezettel” - tekintettel a tényre, hogy az építmény a Himalája tetején létesült ezért itt más szempontokat vett figyelembe a zsűri.

A fiatalokat és az őket támogató szervezeteket is külön dicséret illeti!

Fotók

Sight to Sky Tanpo Solar School


Fotó: Sight to Sky Tanpo Solar School

Fotó: Sight to Sky Tanpo Solar School

Fotó: Sight to Sky Tanpo Solar School

Fotó: Sight to Sky Tanpo Solar School

Fotó: Sight to Sky Tanpo Solar School

Fotó: Sight to Sky Tanpo Solar School

Fotó: Sight to Sky Tanpo Solar School

Fotó: Sight to Sky Tanpo Solar School

Fotó: Sight to Sky Tanpo Solar School


MÉD Gála


Fotó: epiteszforum.hu

Fotó: epiteszforum.hu

Fotó: epiteszforum.hu

Fotó: epiteszforum.hu

Fotó: Feuertag Ottó

Fotó: Feuertag Ottó

Fotó: Feuertag Ottó
Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Videók

A Csoma Szobája nálunk



Sight to Sky köszönővideó



Vályogvetés

Alap ásás

Kőtörés

Kapcsolat


Europa Design
H-1025, Budapest, Törökvész út 71-73.
T: 274-0001

Nyitva tartás
H-P: 09.00-17.00
Elérhetőség
Email
marketing@europadesign.hu
Kövessen minket!