Itt a keljfeljancsi forma a működési móddal is párosul: a gömbbe rejtett súly eleve kibillenti a testet a függőleges tengelyből, másrészt e súly segítségével a használó is működtetheti, billegtetheti a lámpát. A fejet idéző tölcsér külső palástja kapja a gömb belsejéből érkező súrlófényt – emiatt a lámpa indirekt fényű, jellemzően hangulatvilágításként használható. A zavartalan billegést az a megoldás is segíti, hogy a tápkábel nem alulról, a gömb felől érkezik a lámpába, hanem a tölcséren keresztül.

A bonyhádiak egykori „kertplasztikáinak” megidézője és tovább éltetője a „Roly-poly” család többi, mennyezetről függesztett lámpája. Míg az 1 vagy 2, egymás fölé fűzött lámpatest hagyományosnak vagy megszokottnak is nevezhető, nagyobb elemszámmal egyre szoborszerűbb megjelenések alakíthatóak ki. Az ezt lehetővé tevő rögzítési rendszer akár földig érő függesztékek felfűzését is megengedi. Mivel az egyes lámpaelemek továbbra is indirekt fényt adnak, a több elemből álló, felfűzött „totemoszlopok” is egyre hangsúlyosabb és látványosabb fényjátékot eredményeznek, a tárgy plaszticitását, jelszerűségét fokozva.

A lámpák fényforrásai meleg-fehér színhőmérsékletű led-modulok. A fényerősségük szabályozható, ami hangulatvilágításként fontos felhasználói elvárás lehet. Míg az asztali változatnál a fényterelő tölcsér a tervek szerint maga fogja végezni a kapcsolást, addig a függesztett verziók fali szabályozós kapcsolóval lesznek működtethetőek. A látható kábelszakaszok textilszövéssel burkolt vezetékek.