A Bánáti Hartvig Építész Iroda az elmúlt évek során folyamatosan bővült, kinőtte Vaskapu utcai irodáját. Új irodaépületre lett szükség, melyet a BH építészei saját magunknak terveztek. Nagy kihívás volt ez, hiszen önmaguk megbízójaként lehetőségük nyílt olyan épületet létrehozni, melyen megmutatják azt az építészeti szemléletmódot, melyet teljes mértékben magukénak éreznek. A helyszín így a lehetőségekhez mérten a legkisebb környezeti terhelés mellett készült, a körforgásos építészet irányelveit követve.

Az építészek számára alapvetés volt, hogy nem terhelik a környezetet új épülettel; mindenképp egy már meglévő, régi épületet akartak újrahasznosítani. Az 1960-as években épült egykori Alba Regia étterem épülete bizonyult megfelelő választásnak. Az adás-vétel pillanatában az épület használaton kívül állt és jelentős felújításra szorult. A renovációval amellett, hogy az épület megmenekült, a környék épített környezetének nívója is emelkedett. A számítások szerint azzal, hogy az építészek a felújítás mellett döntöttek, közel 400 fa egy évszázadig tartó CO₂ elnyeléséhez szükséges munkáját is megspórolták.

Annak érdekében, hogy olyan munkahely jöhessen létre, amely a munkavállalók igényeit figyelembe véve készül, a BH vezetése úgy döntött, a tervezési folyamatba az iroda munkatársait is bevonja: tervezői pályázatot hirdetett számukra. A felhívásra hét pályamű érkezett, melyek közül a nyertes tervet Lőcsei Vera készítette.

Az iroda vezetése számára elsődleges szempont volt, hogy a kollégák sajátjuknak érezzék az épületet, és az inspiratív környezetet biztosítson számukra. Erre a mindennapokban is figyelmet fordítanak, így rendszeresen végeznek elégedettségi felmérést munkatársaik körében. A kérdőív a munkakörülményekre is kitér, illetve felméri, hogy mely területek igényelnek fejlesztést a kollégák megítélése szerint. A felmérés szerint az előző évekhez hasonlóan idén is megelégedettségüknek adtak hangot az alkalmazottak a munkakörülményeket illetően.

Közös ötletelés eredménye többek között az irodai „relax szoba” kialakításának módja. Így a munkatársak saját igényeiknek megfelelő körülmények között töltődhetnek fel a munkaidő alatt. A kikapcsolódást segíti az iroda alsó szintjén kialakított közösségi tér és a nagyméretű konyha is, ahol az alkalmazottak közel fele egy időben le tud ülni étkezni.

Az irodaépület kialakítása során fontos szerepet játszottak a körforgásos építészet irányelvei. Ez abban nyilvánult meg, hogy több, bontásra került építőelemet – akár eltérő funkció szerint – visszaépítettek az épületbe. Így kevesebb új építőanyag felhasználására volt szükség. A külső nyílászárók már nem feleltek meg az energiahatékony szigetelés elvárásainak, ezért cserére szorultak. Az acélszerkezetű üvegportálok azonban jó állapotban voltak, így az alagsori tárgyalótermek válaszfalaiként születtek újjá. Hasonló történt az üvegtéglákkal is. Hosszas szakmai eszmecserék eredményeként néhány régi radiátort is sikerült megmenteni.

Ezek a döntések egyes esetekben nem esztétikai szempontok mentén születtek meg. Így például a tárgyalótermek acélszerkezetű válaszfalainak osztása több ponton is „megbicsaklik”, de a megmentett és az új radiátorok együttese sem mutat egységes képet. Hosszú távon azonban ezt a szemléletet tartják kifizetődőnek a tervezők, meglátásuk szerint ugyanis fontos, hogy ne vegyünk újat ahelyett, amit újra lehet hasznosítani.

A környezetbarát és körforgásos építészet elveit követve egy olyan – ma még talán szokatlan – döntést is hoztak a tervezők, hogy csak az esztétikum kedvéért semmit nem burkolnak és nem festenek le. Ennek megfelelően a bontás során feltárult felületek bontott állapotukban maradtak: a betongerendák nem kaptak borítást, a nyers téglafalakra nem került festék. Ez a gesztus amellett, hogy a környezet kímélését célozza, az épület történetébe is betekintést nyújt. Látni engedi az elmúlt hatvan év során zajlott átalakítások nyomait, a gondos és olykor gondatlan kezek munkáját.

Az újonnan beépített elemek is eredeti formájukat mutatják, így a mennyezeti hangszigetelő táblák vagy a gépészet sem kapott burkolatot. Egyedül ott fedtek be felületet, ahol az építészetileg elengedhetetlen volt. A precízen beépített új építőanyagok és a nyers őszinteséget sugalló eredeti elemek együttese egy újfajta, ám koherens esztétikát eredményez.

Az irodaépület remek példája annak, hogy a kollégák bevonásával miként adható új élet egy használaton kívüli épületnek a körforgásos építészet eszközeit használva, az épület hatvan éves történetébe is betekintést nyújtva, mindezzel követendő példát mutatva az építészet fenntarthatóvá tételében.

 SZAVAZOK RÁ MOST