Az ESG és az épületek kapcsolatáról szóló előadással kezdte meg szakmai munkáját az AmCham szakbizottsága

2023. március 28.

Megtartotta idei első ülését az AmCham Workspace and Facilities Management Committee. A bizottság idei szakmai tevékenysége során az ESG témát járja körül, hiszen ezen szempontok figyelembevétele nélkül ma már elképzelhetetlen az ingatlanberuházás vagy üzemeltetés.

Az első ülésen az ESG „E” fejezete volt a téma, szakértőként Szarvas Gábor, a HuGBC EU Taxonómia munkacsoport vezetőjének előadását hallgatták meg a tagok.

Az ülésen bemutatkozott Kákosy Zsolt MBA MRICS, a bizottság tavaly év végén megválasztott elnöke, az ICON Real Estate Management senior igazgatója, property management területért felelős vezetője. Az AmCham képviselőit és a bizottság tagjait az ICON látta vendégül az Akadémia Park konferenciatermében, a résztvevőket Nagy Gábor az ICON REM ügyvezető igazgatója üdvözölte. Kákosy Zsolt bevezetőjében megköszönte a bizottság korábbi elnökének, Kirschner Tündének négyéves munkáját, valamint méltatta Horváth Emese, az elnöki posztra pályázó másik aspiráns együttműködését a committee szakmai munkatervének kialakításában.

A bizottsági ülés szakmai programjának fókuszában az ESG „E” (environment) lába volt. Az ESG és az épületek kapcsolatát helyezte középpontba előadásában Szarvas Gábor, a HuGBC, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület EU Taxonómia munkacsoportjának vezetője, a Greenbors Consulting Kft. ügyvezetője. A környezeti fenntarthatóság és a zöld épületminősítések kapcsán szó esett többek között a legfontosabb aktualitásokról, folyamatokról (energiakrízis, EU-s szabályozás, globális környezeti problémák), a zöld épületminősítések jelenéről és jövőjéről, a dekarbonizációról – azaz arról, hogyan lesznek karbonsemlegesek épületeink –, valamint a klímaadaptációról és a biodiverzitásról is.

„Az ESG olyan globális problémákkal foglalkozik, amelyekre minden ágazatnak, így az építési és ingatlan szektornak is megoldást kell találni, amelyekkel szembe kell nézni. Ezek közé tartozik például a koronavírushoz hasonló járványok, egészségügyi krízisek, az energiaválság, a klímaváltozás és az ezzel összefüggésben egyre gyakoribbá váló extrém időjárási helyzetek” – sorolta Szarvas Gábor. „A klímaváltozás 34-37%-áért az épített környezet a felelős, és az sem elhanyagolható tény, hogy a Földön már több az ember által készített mesterséges anyag – tömeg alapján számolva –, mint a természetes élővilág alkotta biológiai anyag. A klímaváltozás kapcsán az utolsó figyelmeztetésnél tartunk, ez áll az ENSZ tudományos tanácsadó testületének, az IPCC-nek legfrissebben, néhány napja megjelent jelentésében is, de ha most változtatunk, teszünk e téren globálisan, még korrigálhatók a folyamatok. A klímaváltozás ugyanis nem elkerülhető, már történik és mindannyiunk életére hatással lesz a jövőben, viszont az nagyon nem mindegy, mekkora lesz ez a hatás” – hangsúlyozta a szakértő.

Az ESG környezeti mutatóinak szempontjából fontos, új megközelítés az épületek, ingatlanok teljes életciklusának vizsgálata. Azaz figyelembe kell venni már az építőanyagok gyártásakor jelentkező környezeti hatásokat, a szállítás és a kivitelezés, majd az üzemeltetés és az elbontás során keletkező környezetterhelést is. Az épületek, ingatlanok üzemeltetése esetében a kulcs az energiahatékonyság: először gondos tervezéssel meg kell teremteni, hogy hatékonyan üzemeltetethető legyen egy épület, majd biztosítani kell, hogy a működés során felhasznált, immár optimalizált mennyiségű energia klímasemleges forrásból származzon.

Szarvas Gábor kiemelte, hogy az EU szabályozócsomagjának a Green Deal-nek a célja a pénzügyi erőforrások fenntartható beruházásokba való irányítása. Ennek első pillére a jelentéstételi kötelezettség, amelyben a pénzügyi területen működő vállalatok már érintettek, de 2024-től tevékenységi körtől függetlenül a nagyvállalatokra is érvényes lesz. Egy évvel később pedig már mintegy 50 ezer, az Unió területén működő, meghatározott méretet és bevételt elérő kis- és középvállalat számára is kötelező lesz évente fenntarthatósági jelentést készíteni a készülő EU direktíva szerint.

A második pillér annak definiálása, mi számít zöldnek, fenntarthatónak, ugyanis ez lesz az alapja a későbbiekben a különböző minősítési rendszereknek és a felügyeleti szervek állásfoglalásainak.  Az EU Taxonómia elnevezésű keretrendszer célja, hogy valamennyi szabályozó, hatósági és piaci szereplő számára egyértelmű legyen az ESG keretrendszer tartalma, illetve, hogy mi az, ami fenntartható működésnek, tevékenységnek tekinthető.
A téma aktualitását és az ingatlanszakma érintettségét jól mutatja, hogy az előadást követően élénk szakmai diskurzus alakult ki a jelenlévők között például olyan kérdések mentén, hogy jelent-e piaci hátrányt az EU országaiban működő beruházásoknak az a tény, hogy más régiókhoz képest Európa élen jár a szabályozás kialakításában?

AmCham Hungary

Forrás: irodakereső.info