Nyári hotelpiaci workshopot szervezett az Elektro-Kamleithner Kft. és az Europa Design, amin a nemzetközi és hazai hotelpiacot jellemző jelenlegi irányokról, belsőépítészeti innovációkról és a Botaniq Turai Kastélyban tervezett okos megoldásokról volt szó.

Az esten Feuertag Ottó, az Europa Design alapító ügyvezetője előadásában a hotelek belsőépítészetének legújabb trendjeiről tartott beszámolót, valamint a Safe Design-ra, a fertőtleníthető felületekre vagy éppen a pandémia időszakában új lendületet vett hotel office igényes megoldásaira hívta fel a figyelmet. A prezentáció egyik meglepetése és hangsúlyos bejelentése volt, hogy a világhírű irodabútorokat gyártó cég, a Herman Miller a szintén méltán neves Knoll felvásárlásával a jövőben MillerKnoll néven működik tovább piacvezetőként.

Balogh Zoltán, az Elektro-Kamleithner Kft. ügyvezetője a Botaniq Turai Kastély innovatív hotelautomatikai megoldásairól tartott prezentációt. Beszédéből kiderült, hogy a projektbe két oldalról kapcsolódtak be: nem csupán műszaki területen, de a belsőépítészet és design kontextusában is, feladatuk a kastélyszálloda teljes világítás- és fűtésvezérlésének kialakítása volt. A megtervezett KNX épületautomatikai rendszer szállítását és programozását végezték, a Berker kapcsoló manufaktúrával karöltve pedig az egyedi bronz szenzorok gyártásáért voltak felelősek. A munka kezdetén igényként merült fel, hogy a hotelszobák energiafogyasztása az adott használat intenzitására reflektáljanak, emellett az is fontos volt, hogy az üzemeltetés egyszerű legyen, könnyen használható, és hogy ne legyenek kiszolgáltatva egy adott beszállítónak. Az egyedi, prémium minőségű kapcsoló- és vezérlési rendszernek ugyanakkor a designnal is kompatibilisnek kellett lennie – forma-, szín- és anyaghasználatát tekintve is.  

A kerekasztal-beszélgetésen Balogh Zoltán mellett Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke és Vági Oszkár, a Botaniq Turai Kastély egyik belsőépítésze vett részt Pleskovics Viola, az Építészfórum szerkesztőjének moderálásával. Flesch Tamás a hotelpiac pandémia utáni helyzetére reflektálva úgy fogalmazott: „minden helyre fog állni, de még semmi sem állt helyre", a bizonytalan helyzet pedig erősen kihat a felújításokra, fejlesztésekre is. Valószínűnek tartja, hogy a közeljövőben a fenntarthatóság jóval nagyobb szerepet fog játszani a szállodaiparban, aminek egyik fő oka a várható, hatalmas mértékű energiaár-emelés. Emiatt a szállodaipar egyre inkább keresni fogja azokat az okos megoldásokat, amelyekkel egyúttal jelentős költségeket lehet majd megspórolni.

Balogh Zoltán szerint is az a fogyasztói réteg lesz többségben, amelyik előnyben részesíti a fenntarthatósági szempontokkal törődő szállodákat. A felhasználóbarát működést hangsúlyozva megjegyezte: nem célszerű olyan megoldást alkalmazni, amit aztán a vendég nem tud használni, és azzal tölti az idejét, hogy a működését kitapasztalja. „Automatikával foglalkozunk, de nem öncélúan. Éppen az lenne a lényeg, hogy a rendszer minél inkább észrevehetetlenül, szinte a háttérben működjön, és valóban a vendéget szolgálja."

A turai Schossberger-kastély korának egyik legmodernebb épülete volt, a gépészetet illetően az élvonalba tartozott, több évtizedes várakozás után 2017 és 2020 között kerülhetett sor az első átfogó felújítására. Vági Oszkár szerint a koncepció része volt az épület menthető értékeinek megőrzése, így például a fellelhető díszítőfestéseket is megújították. A teljes házat újra kellett szigetelni, az új funkció kiszolgáló berendezéseinek, szerelvényeinek pedig egy földalatti kiszolgálóépületre is szükség volt. Mindez a történelmi park megóvásával és helyreállításával együtt jelentősen növelte a költségeket, részben nem tervezett módon. Ahogy a szakember mondta: a fenntartást illetően ez egy teljesen irreális projekt, ugyanakkor sikerült megmenteni egy műemléket, ráadásul úgy, hogy a minőségre részletekbe menően koncentrálhattak a tervezők.

Arról, hogy a magyar szállodai közönség mennyire lenne designérzékeny, Flesch Tamás azt mondta: a magyar vendégkör – főként a fővárosiak – egy részénél előremutató már ez a tendencia. Nem véletlen, hogy a bizonyos szempontból különlegesebbnek számító hotelek (így a lombház-hotelek) kifejezetten telítettek. Szerinte lesz létjogosultsága a designhoteleknek, viszont nehéz közvéleménykutatást végezni arról, hogy a vendég kifejezetten azért van-e egy szobában, mert a belsőépítészeti minőségét sokra tartja. Egyes szállodatípusoknál, például a négycsillagos city hotelek esetében az utóbbi 5-6 évben megfigyelhető tendencia volt, hogy a beruházó jóval több költséget szánt például a közösségi terek kialakítására. Ez azért különösen fontos, mert a belépő vendégnek mindenképpen kell egy wow-élmény, amit megjegyez, és a tapasztalat alapján maga a szoba már kevésbé marad emlékezetes a vendég számára, mint ez a közösségi tér.

Vági Oszkár úgy látja, a design egyre inkább elfogadott része a beruházásoknak. Manapság sokkal inkább érvényesülhetnek olyan design-szempontok is, melyeknek köszönhetően egy szálloda kitűnhet a többi közül; kell, hogy legyen karaktere, ami határozottan felismerhetővé teszi akár egy szállodalánc tagjaként is. Ehhez kapcsolódóan jellemző trend a tematikus hotelek megjelenése is – ilyen például a LIMA Design által tervezett BalaLand, a most épülő family hotel, illetve a TSPC által jegyzett sporthotel, ami a Testnevelési Egyetem beruházása keretében valósul meg.
 

Nemes D. Nikolett

A rendezvény meghívotti  körét – a két fent idézett megszólalókhoz  hasonlóan- a szervezők úgy alakították ki, hogy a piac jelentős beruházásait  jegyző tervező és fejlesztő irodák a hotelszakma képviselőivel közösen kötetlenül alakíthassák ki elképzeléseiket, vágyaikat a jövő hotelpiacáról.