wishlist

Raktár lista

wishlist del
A lista sorrendje módosítható Drag & Drop -al!
HU | EN

RÓLUNK ÍRTÁK

MINDEN, AMIT AZ IRODAI SZÉKEKRŐL TUDNI AKART, DE SOSEM MERTE MEGKÉRDEZNI

MINDEN, AMIT AZ IRODAI SZÉKEKRŐL TUDNI AKART, DE SOSEM MERTE MEGKÉRDEZNI Irodabútor,telex, termékteszt, nempr,

Minden, amit az irodai székekről tudni akart, de sosem merte megkérdezni

Ülni mindenki tud. Rengeteg ember tölti a napja nagy részét üléssel, de még ha nem is ez a helyzet, bizonyára le szokott ülni néha, ha meg akar pihenni. Az ülés annyira röhejesen egyszerű tevékenység, hogy részletezni is felesleges, hogy pontosan hogy kell csinálni, mert úgysem lehet elrontani. Nagyjából ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben, amikor márciusban elmentem megnézni, hogy mi fán teremnek az igazán menő irodai székek, pár óra leforgása alatt viszont nagyot fordult velem a világ, hirtelen szembesültem ugyanis azzal, hogy


amilyen egyszerűnek tűnik az ülés, annyira összetett valójában, és hát persze az sem mindegy, hogy egy műanyag kerti székben, vagy egy több százezres űrtrónuson pihenünk meg.


Ez talán mindenkinek egyértelmű, azt viszont sokkal nehezebb megmondani, hogy miért jobb egy rettenetesen drága Hermann Miller szék egy pár tízezer forintos ikeásnál. Ahogy azt is, hogy az ikeás székek között van-e egyáltalán észrevehető különbség, hogy a gamer székeknek van-e bármi értelme, vagy hogy a közvélekedésnek megfelelően tényleg a főnöki bőrfotelek-e az irodai forgószékek császárai. Éppen ezért most összeszedtünk nyolc irodai széket, és egy csomót ültünk bennük, hogy megtudjuk, mi a különbség egy drága és egy olcsó példány között, és szakértőket is megkérdeztünk a székek ergonómiájáról.

Ebben a cikkben szó lesz arról, hogy

  •  - jó-e egyáltalán a testünknek, hogy ennyit ülünk (spoiler: nem igazán),

  •  - mit tudunk tenni, hogy minimalizáljuk az ülésből eredő kockázatokat,

  •  - ha már annyit ülünk, pontosan milyen székben tegyük ezt,

  •  - és hogy mennyit kell fizetnünk az egészségünkért.


Ha azt hitte, tud ülni, van egy rossz hírünk


Ugyan ez a cikk alapvetően az irodai székekről fog szólni, rögtön a legelején érdemes tenni pár lépést hátra, és visszapörgetni egy kicsit az idő kerekét, ebből ugyanis remekül látszódik, hogy a székekben ülés (vagy maga az ülés, ha már itt tartunk) egyáltalán nem olyan magától értetődő, ahogy azt a legtöbben gondolnánk. A ma élő ember, vagyis a Homo sapiens nagyjából háromszázezer éve jelent meg a Földön, durván hatvanötezer éve kezdett el komplexebb technológiákat kifejleszteni, tízezer éve telepedett le, és hatezer éve alapította meg az első civilizációkat. Abban, hogy ez idő alatt mikor mit csináltak az őseink, nem fogunk elmélyedni, de


az talán már ebből is látszik, hogy az emberiség nem túl régen jutott el oda, hogy egyáltalán felmerüljön a túlzott inaktivitás problémája.


A vadászó-gyűjtögető életmód, de még a földművelés is komoly, folyamatos fizikai munkával járt, így pedig garantálta, hogy az emberek az életük jelentős részét aktívan töltötték. Így nem meglepő, hogy az emberi test nem tudott alkalmazkodni az iparosodás után bekövetkező változásokhoz, hiszen alapvetően arra lett tervezve, hogy álló testtartásban mozogjon, vagy fekve pihenjen. A belső szerveink is ennek megfelelően lettek megtervezve, a keringésünk, az emésztésünk és a vázrendszerünk is így tud optimálisan működni.

A statikus, vagyis a fix pozícióban való ülés természetellenes, mind a fizikai, mind a szellemi teljesítőképességünket csökkenti – ilyenkor lelassul a metabolizmusunk, az agyi tevékenységünk, hosszú távon pedig nő a fáradtságérzetünk és a hibázási lehetőségeink száma is. Dr. Moravcsik Bence ortopédia-traumatológus, gerincgyógyász szerint eléggé káros az, hogy keveset mozgunk és sokat ülünk, mert ilyenkor a csigolyákra és a gerincre ható erők nagyon egyirányba mutatnak. Ha statikus a helyzet, és ez hosszú órákon át fennáll, arra rosszul reagálnak a csigolyának a különböző alkatrészei. Így a gerincünkben túlterhelődnek a porckorongok, szalagok, kísízületek, ez pedig deréktáji, vagy nyaki, gerinctáji panaszokhoz vezet.

Az utóbbi évtizedben elég forró témának számított a mozgásszegény életmód, és számos tanulmány is íródott a témában. 2016-ban az American Heart Association adott ki közleményt, mely szerint kevesebbet kéne ülnünk és többet mozognunk, ha el akarjuk kerülni a szív- és érrendszeri betegségeket, illetve a cukorbetegséget, a mozgásszegény(ebb) életmódot okolták a metabolizmusunkkal összefüggő betegségekért is. Egy világsajtón is végigsöprő 2017-es kutatás ugyancsak arra jutott, hogy a sok, illetve a huzamosabb ideig tartó ülés komoly egészségügyi kockázatokkal jár, de pár éve még az is felmerült, hogy az ülés ugyanolyan káros, mint a dohányzás. Azt persze meg kell jegyezni, hogy a 2017-es tanulmánnyal voltak problémák, utóbbi kijelentés pedig erősen sarkos, és nem is közvetít túl jó üzenetet,


az azonban biztos, hogy a rengeteg ülés mindenképpen fontos probléma, amivel érdemes foglalkozni.


Mindez persze nem azt jelenti, hogy régebben nem pihentek az emberek, sőt, még azt sem, hogy nem töltöttek volna annyi időt pihenéssel, mint a 21. századi modern társadalom résztvevői. A PNAS szakfolyóiratban tavaly márciusban megjelent tanulmány szerint egyáltalán nem arról van szó, hogy a testünk alkalmatlan a huzamosabb ideig tartó nyugalmi állapot fenntartására, a ma is élő vadászó-gyűjtögető törzsek ugyanannyi időt töltenek így, mint egy városi ember. A különbség az, hogy ők nem székekben ülnek, hanem a földön, emellett pedig sokszor térdelve, vagy guggolva pihennek, ami jóval inkább igénybe veszi az izmaikat, és magasabb szintű aktivitást eredményez.

Moravcsik szerint arról sincs szó, hogy az ülés eredendően ördögtől való lenne, arról meg pláne nem, hogy ez lenne az új dohányzás – az emberek régóta ülnek már, és a székek is több száz éve elterjedtek már széles körben is. Az viszont, hogy irodai széken ülünk, pláne ha rossz széken, nem természetes, ahogy az sem, hogy hat-nyolc órán át tesszük ezt. A kérdés a gerincgyógyász szerint az, hogy hogyan tudjuk a statikus ülést dinamikussá változtatni, a változatos testhelyzetek ugyanis mindenképpen jobbak a testünknek, mint ha tartósan ülnénk, vagy egyáltalán tartósan ugyanabban a testhelyzetben lennénk.

Fontos, hogy ne merüljünk bele annyira semmibe, hogy ez fennállhasson – 45 percenként álljunk fel, mozgassuk meg magunkat, változtassunk testhelyzetet, hogy megváltoztassuk a tartósan statikus testhelyzetet. Emellett pedig érdemes lehet rendszeresen mozogni is, Moravcsik szerint már egy sima YouTube-videó alapján elvégzett gerinctorna is sokat segíthet, de ha sportolni akarunk, érdemes olyat választani, ahol a gerincnek kitüntetett szerepe van. Ilyen például a hát- vagy a gyorsúszás.



Hogy jutottunk el az ergonomikus irodai székig?


A fentiek alapján leginkább arra lehet következtetni, hogy az emberi test bírja a nyugalmi állapotot, a székekhez viszont nem volt ideje alkalmazkodni. Ez persze annak fényében nem is meglepő, hogy a székek az emberiség történetében viszonylag későn jelentek meg, Witold Rybczynski 2016-ban megjelent, Now I Sit Me Down című könyvében egy durván ötezer éves szoborábrázolásban találta meg a legkorábbi ismert széket.

Az ókori egyiptomban már nagy divatja volt a mai szemmel nézve is figyelemre méltó székeknek, ám ezek akkor még az elit kiváltságának számítottak – az egyiptomi fáraók gyönyörűen díszített székeken pihentek meg, mindenki másnak viszont maradt a föld, a zsámolyok, vagy az éppen innen eredő összehajthatós székek, ha le akartak ülni. Talán nem meglepő módon a széken ülést az ókori görögöknek sikerült valamelyest demokratizálnia a klizmosz nevű székkel, ami egy rakás korabeli ábrázoláson is feltűnt, ám ez amilyen váratlanul megjelent, olyan váratlanul is tűnt el, és csak évezredekkel később tűnt fel ismét.

A köztes időben a székek, különösen a jobb minőségű ülőalkalmatosságok megint inkább az elit kiváltságának számítottak, Európában egészen a reneszánsz korig kellett várni arra, hogy szélesebb körben is elkezdjék őket használni az emberek. Az irodai székek megjelenésére egészen a 19. századig kellett várni, az 1840-es években egészen pontosan Charles Darwin alkotta meg az egyik első prototípust, amikor kerekeket szerelt egy karosszékre, hogy könnyebben tudjon közlekedni az irodájában.


Nem sokkal később aztán megjelent az első tömeggyártott irodai szék is, bő száz évvel később pedig a külcsín mellett az ergonómiát is elkezdték figyelembe venni a gyártók.


Feuertag Ottó, az irodák és közületi terek berendezésével is foglalkozó bútorforgalmazó Europa Design alapítójának és vezetőjének elmondása szerint az ergonomikus irodai székeknek a statikus ülésből fakadó problémák minimalizálása a feladata, ennek pedig két fokozata van. Az első a klasszikus ergonómiai komfort, melynek célja a betegség megakadályozása, a második, korszerűbb megközelítés pedig ezt már alapul veszi, és a hatékonyságnövelés eszközét látja a székekben. Sok tevékenységet csak ülve lehet megfelelően fókuszálva elvégezni, ezek a székek azonban gondoskodnak arról, hogy eközben a lehető legtöbbet tudjunk mozogni, ezzel serkentve a szellemi aktivitásunkat.

Ezt a mozgást különleges mechanikájú székek tudják biztosítani, itt pedig több iskola is létezik. Az amerikai, melynek legnagyobb presztízsű képviselője egyértelműen a Hermann Miller, azzal éri ezt el, hogy a szinkronmechanika mellett az ülőfelületet és a háttámlát is egy olyan membránból alakítja ki, amely mikromozgásra készteti a testünket, míg a németek, azon belül is a Wilkhahn egy egyedi, háromdimenziós mozgást lehetővé tevő mechanikát alkalmaz, ahol az ülőlap intenzív mozgást végez előre-hátra és oldalirányban is. Ez gyakorlatilag olyan, mintha egy fitneszlabdán ülnénk, csak közben a derekunkat és a medencénket is támasztja egy háttámla. Hasonló elven működnek egyébként a SpinaliS székek is, később ezekről is lesz majd szó.



Amit az irodai székekről tudni érdemes


Ha az átlagembertől megkérdezik, hogy szerinte melyik irodai széknek van a legnagyobb presztízse (és árcédulája), valószínűleg gondolkodás nélkül rávágja majd, hogy a főnöki bőrfotelnek. A bőrborítású, masszív forgószékek úgy épültek be a köztudatba, mint az irodai luxus mintapéldányai, pedig valójában ergonómiai szempontból kevés rosszabb dolgot tudna venni az ember, mint egy főnöki forgószék:

  •                    Az első pont, ahol ezek – illetve az olcsóbb, vagyis pár tízezres székek – rendre elvéreznek az, hogy hintamechanika van bennük szinkronmechanika helyett. A két dolog első ránézésre ugyanolyannak tűnik, ám míg előbbinél az ülőlap és a háttámla a mindig ugyanolyan szöget zár be, addig utóbbinál egymáshoz képest eltérő szögben mozdulnak el. Ez azért fontos, mert helyes ülésnél a lábunk legfeljebb 95 fokos szöget zár be, a talpunk pedig a padlón nyugszik, így pedig akkor sem hagyja el a földet, ha hátradőlünk.

  •                   Apropó, hátradőlés: bár elsőre talán nem egyértelmű – legalábbis nekem, aki tizeniksz éve mindig a rögzített háttámlát preferálta, nem volt az –, sosem szabad rögzíteni a székek háttámláját. Helyette a rugóerőt kell úgy beállítani, hogy ne lökjön ki minket a szék, de ne is dőljünk túl könnyen hátra. A rugóerő akkor van jól beállítva, ha a fejünket előre, illetve hátra biccentve ennek megfelelően már dőlünk is a székben.

  •                  A következő fontos probléma, hogy ezek a székek nem követik dinamikusan a hátunkat, pedig nagyon fontos lenne, hogy a szék megfelelően támassza a medencénket, illetve a derekunkat is. Moravcsik szerint a legfontosabb az, hogy a medencénk ne billenjen előre, de a fejtartásra is oda kell figyelni. Feuertag azt is kiemelte, hogy a megbetegedések 80 százalékát a lumbáris csigolyák beállása, sérve, idegbecsípődése és egyéb problémái teszik ki, vagyis a megfelelő deréktámasz is rengeteget számít.

  •                  Emellett azt is ki kell emelni, hogy a csúcsszékek fontos ismérve, hogy az ülőfelületek és a háttámlák is szellőznek. A bőr kétségtelenül luxushatást kölcsönöz egy széknek, azt azonban nehezen lehetne róla elmondani, hogy jól (vagy egyáltalán bárhogy) szellőzne.

Moravcsik Bence röviden úgy foglalta össze, hogy mire van szükség egy ergonomikus széknél, hogy nagyon fontos, hogy állítható legyen – akár az ülés magasságáról, az ülőfelület dőlésszögéről, a háttámláról vagy a karfákról van szó –, illetve legyen szinkronmechanikás. Feuertag Ottó emellett a deréktámasz magasságának, mélységének és intenzitásának állíthatóságát is kiemelte – ezt amúgy a harmadik és a negyedik csigolya közé kell beállítani, ha mozgatható –, a kartámaszokhoz pedig hozzáfűzte, hogy ez igazából nem más, mint marketingfogás, a legjobb igazából az, ha semmilyen kartámasz nincs. Szerinte igazából csak a ki-beszállásnál számít, illetve relaxált állapotban pihentetjük a kezünket rajta, munka közben viszont nem is lenne szabad rátámaszkodni, olyan alacsonyra kell állítani, hogy ne akadjon bele a kezünk.

A gerincgyógyász azt is hozzátette, hogy mielőtt ergonomikus széket veszünk, mindenképpen kérjük ki szakember tanácsát. Ez lehet reumatológus, gerincgyógyász, vagy akár gyógytornász is, ők akár még az izomstátuszt, az erőnlétet is fel tudják mérni. Ha valaki rendszeresen mozog, annak a teste jobban bírja a terhelést, így az ülést is, ha viszont valaki nem sportol, annál nyilván előbb bekövetkezhetnek a problémák. Szerinte az is fontos, hogy vásárlás előtt próbáljuk ki a székeket, ha már több százezer forintot költünk egyre, de azt hozzátette, hogy


bármelyiket is választjuk, ezekkel biztosan meg lehet akadályozni olyan betegségeket, mint például a porckorongsérv.


Ezen a ponton érdemes kiemelni azt is, hogy ha valaki vesz egy ergonomikus széket, könnyen érezheti úgy, hogy a korábban megszokott, általa kényelmesnek gondolt székekhez képest megerőltető rajta ülni. Ennek oka nagyon röviden összefoglalva az, hogy a kényelem nem mindig egyenlő az egészséggel és ergonómiával, ezek a székek pedig rákényszerítik az embert arra, hogy helyesen üljenek bennük. Éppen emiatt figyelni kell a tartásunkra ülés közben is, mert ahogy fáradnak az izmok, felvehetünk egy kényszertartást, ami nemcsak extrán kényelmetlen, de problémákhoz is vezethet.

Moravcsik szerint ebben a helyzetben új izomegyensúlyt kell kialakítani az ülés közben, amit meg kell tanítani a szervezetünknek, ez pedig fáradsággal, a komfortzónánkból való kiugrással jár. Feuertag ezzel kapcsolatban elmondta, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol ergonómusok szólnak rá azokra, akik nem ülnek helyesen, ami röhejesnek tűnhet, de tényleg fontos megtanulni, hogy hogy üljünk mindig rendesen egy székben. Ha például valaki hozzám hasonlóan állandóan lejjebb és lejjebb csúszik a székben, az valószínűleg mindig kényelmetlen székekben ült, a teste pedig hozzá van szokva ahhoz, hogy keresse azt a pozíciót, ahol kiegyenesedhet. Ha viszont valaki így ül egy székben, akkor a helyes, két S-es forma helyett C alakba görbül a gerince, ami hosszú távon semmi jót nem jelent.

Arra a kérdésre, hogy mi az a minimum összeg, amiből már egy valamire való munkaállomást össze tudunk állítani, mindkét megszólalónk hasonlóan válaszolt. Moravcsik 150 ezer forint környékére saccolt, és elmondta, hogy a három fontos paraméter, hogy a szék, az asztal, illetve a monitor magasságát tudjuk állítani. Feuertag szerint 250 ezernél van a határvonal, ezért a pénzért már lehet venni egy 150 ezer forintos széket, egy asztalt, illetve egy olyan monitorkart, amivel akár állva is lehet dolgozni, ha érintőképernyőt használunk. Felmerültek még a lábtartók is, azt pedig mindketten kiemelték, hogy notebookon dolgozni rettentően káros – itt érdemes lehet legalább egy dönthető, állítható magasságú laptopállványban gondolkodni, de a segédmonitor és a külön billentyűzet sem túlzás.



Hát én immár mit válasszak?


Ezek után alighanem önnek is van már némi elképzelése arról, hogy milyen széket lenne érdemes vásárolni, de nem hibáztatjuk, ha fogalma sincs arról, hogy a kézenfekvő bútorboltokon túl merre kellene nézelődnie. Vásárlási útmutatóval mi sem tudunk szolgálni, az általunk tesztelt székeket viszont most kicsit részletesebben is bemutatjuk, és azt is eláruljuk, hogy a szerkesztőségnek mi volt a tapasztalata velük.

Rövid disclaimerként még annyit emelnék ki, hogy én otthon egy ikeás Markus székben ülök, amit jellemzően eléggé szeretnek ajánlani az interneten. Nem is véletlenül, mert tényleg egy tök kényelmes szék, pláne annyiért, amennyiért árulják. A Markus szinkronmechanikás, a háttámla hálós, és a rugóerejét is elég jól lehet szabályozni, a deréktámasz pedig pont elegendő az én ízlésemnek. Az egyetlen igazán nagy problémám vele az, hogy a kartámaszok statikusak, és érzésre túl magasan is vannak, egy év után pedig nyikorogni is elkezdett. Most pedig, hogy ezen túl vagyunk, nézzük meg a tesztszékeket!


Aeron Remastered

  • Gyártó: Hermann Miller
  • Ár: 1071–2261 euró (az ár a felszereltségtől függ, és azért euróban adtuk meg, mert az árfolyammozgás miatt a forgalmazó sem tudja, hogy forintban éppen mennyi)

HERMAN MILLER AERON

 TERMÉKOLDAL 

A Hermann Miller a drága ergonomikus székek kedvelőinek bezzegmárkája, az 1994-ben debütált Aeron pedig az a szék, ami megalapozta az amerikai gyártó renoméját ebben a szegmensben. Az Aeront eredetileg időseknek tervezték, végül azonban a Szilícium-völgyben lett státuszszimbólum, az azóta eltelt időben azonban az is felmerült, hogy ez lehet az egyik okozója annak, hogy az emberek nem állnak fel a székükből az irodában.

Valahol amúgy logikus is, hogy az emberek nem akartak felállni az Aeronból annak ellenére sem, hogy ez még a legjobb ergonomikus székeknél is ajánlott, mert tényleg nagyon kényelmes. Ebből a székből három modell létezik, nálunk a középső járt, ami átlagos magasságú emberekre lett tervezve. Én 195 centivel jócskán kívül esek ezen a kategórián, de miután mindent beállítottam a széken, remekül éreztem magam benne.

Ezen a széken a deréktámasz magasságán kívül gyakorlatilag mindent lehet állítani, ami elsőre eléggé letaglózó lehet. Őszintén szólva nekem a kis piktogramok sem mindig segítettek a különféle karokon, szóval eleinte nemcsak a dizájn és a kényelem miatt éreztem magam úgy, mintha egy sci-fi űrhajó pilótafülkéjébe kerültem volna. Szerencsére a székhez jár leírás, sőt, videón is meg lehet nézni a beállítást, ha nem tudja az ember, mit tekergessen.



Mirra 2

  • Gyártó: Hermann Miller
  • Ár: 707–1338 

HERMAN MILLER MIRRA2

 TERMÉKOLDAL 

Ugyan eredetileg az Aeront tervezték időseknek, ránézésre inkább a Mirra 2-re mondanám azt, hogy ez nem egy irodai szék, hanem egy furcsa gyógyászati segédeszköz. Ebben a székben jóval több a műanyag, mint a másik Hermann Millerben, és elsőre nem is néz ki annyira impozánsan, de én több dolog miatt is jobban megszerettem a Mirrát az Aeronnál a tesztidőszak alatt.

Az első és legfontosabb különbség az volt, hogy itt valahogy sokkal kézenfekvőbb volt, hogy mit mivel kell állítani, nem is kínlódtam sokat, míg megtaláltam a nekem tökéletes beállításokat. A másik szembetűnő dolog számomra az volt, hogy ennél a széknél az ülőfelület hosszát is nagyon egyszerűen lehetett állítani, az elején volt egy kis kallantyú, amivel fel-le lehetett görbíteni a szék ülőlapjának elejét. Én ebben a székben ültem a legtöbbet, és végig remekül éreztem magam benne, még a műanyag hátlap sem volt kényelmetlen, pedig elsőre azt hinné az ember, hogy egy idő után elkezdi majd nyomni a hátát.

Egy otthon ugyancsak Markust gyűrő kollégám egyenesen azt írta, hogy ebben a székben álom az ülés, és még azt is hozzátette, hogy tökéletesen beállítva biztos még jobb lett volna az élmény. Az egyetlen probléma, ami a szerkesztőségben felmerült vele kapcsolatban az volt, hogy volt, aki kicsit megalázónak érezte, hogy intenzíven fel-le kellett ugrálnia a széken ahhoz, hogy lejjebb tudja engedni, mert simán attól nem kezdett el ereszkedni az ülőlap, hogy rajta ült.



AT

  • Gyártó: Wilkhahn
  • Ár: 539-1337 euró 

WILKHAHN AT

 TERMÉKOLDAL 

A német Wilkhahn nem akkora név, mint a Hermann Miller, de az európai mezőnyben azért eléggé előkelő helyen állnak, és egészen egyedi megoldásaik vannak, amire az AT tökéletes példa. Ennek a széknek nem más a célja, mint hogy az utóbbi években rettentően népszerű – ám ergonómiailag nem túl előnyös – fitneszlabdák hatásmechanizmusát dolgozza bele egy irodai székbe.

Az AT ezt egy háromdimenziós mozgást lehetővé tevő mechanikával éri el, az ülőfelület és a hátlap gyakorlatilag fel van függesztve, és így minden irányba képes mozgást végezni, ezzel szimulálva a fitneszlabda instabilitását. Papíron ez remekül hangzik, ahogy az is, hogy a szék a testsúlyunkhoz igazítja a rugóerőt, de az én tapasztalatom szerint ülni annyira nem jó benne. Az én ízlésemnek túl könnyen billentem hátra ebben a székben, a háromdimenziós mozgásból nagyjából semmit nem vettem észre – bár azt hozzá kell tenni, hogy ez valószínűleg jó, az lenne a baj, ha észrevenném –, cserébe viszont kényelmetlennek éreztem az ülőfelületet.

Mivel német székről van szó, ez utóbbi nem feltétlenül hiba a dizájnban, és nincs kizárva, hogy ha többet ülnék ebben a székben, hozzá tudnék szokni, de összességében sosem éreztem úgy, hogy tényleg szeretnék visszaülni az AT-be. Más is írt hasonlót, egy kollégám beszámolója szerint miután ebben ült, másnapra becsípődött a háta, és bár lehet, hogy nincs összefüggés a kettő között, így is kedve támadt kivágni a széket az ablakon emiatt.



Skate

  • Gyártó: Sitland
  • Ár: 422-604 euró
  • SITLAND SKATE

 TERMÉKOLDAL 


Az olasz Sitland által gyártott Skate-et az AT szerényebb képességű kistestvéreként is lehetne jellemezni, az olaszok ugyanis nagyjából ugyanazt a hatást próbálták meg reprodukálni, mint a Wilkhahn, a végeredmény azonban annyira talán nem lett impozáns. Már ha az AT-t lehet impozánsnak nevezni egyáltalán.

Az teljesen egyértelmű, hogy ránézésre visszafogottabb a Skate, olyannyira, hogy igazából a 40 ezer fölött ikeás székek már extravagánsabbnak tűnnek nála. Kényelem szempontjából sem igazán nyújt semmi extrát ez a szék, a több százezres Hermann Millerekhez képest tényleg ég és föld a különbség, pedig ez még mindig egy ergonómiailag átgondoltabb modellnek számít.

Arról, hogy milyen ebben a székben ülni, tényleg nem lehet sokat értekezni, egyáltalán nem nyújt semmi olyat, ami szemet szúrna az embernek. Ugyan a Skate a maga egyszerűségében hosszú távon biztos jobb egy rakás széknél a háromdimenziós mozgás miatt, a tesztidőszak után nem hinném, hogy bármikor eszembe jutna ilyet venni, ha már szeretnék nagyon sok pénzt elkölteni egy irodai székre.


Hacker

  • Gyártó: SpinaliS
  • Ár: 299 100 forint

SPINALIS HACKER

Akinek voltak már derékfájdalmai, vagy gerincproblémái a rengeteg ülés miatt, az garantáltan hallott már a SpinaliS székekről, melyeket a gyártó nem is székként, hanem egészségmegőrző termékekként árusít. Ennek pedig van is alapja, ezek a székek ugyanis rendelkeznek egészségpénztári támogatással, az Országos Gerincgyógyászati Központ szakvéleménye szerint pedig tényleg azokat az előnyöket nyújtják, amiket ígérnek.

Nálunk a legnépszerűbb modell, a Hacker járt, a beharangozó fényében pedig elég kíváncsi voltam arra, hogy tényleg azt nyújtja-e a szék, amit ígér – vagyis, hogy a munkanap végén frissen állok fel az asztaltól, és nem érzek tompa nyomást a derekamban, valamint a vállaim sem fájnak. Én végül nem toltam végig egy teljes munkanapot a Hackerben, a derékfájás pedig szerencsére enélkül is elkerült (eddig), de azt így is éreztem, hogy ez a szék egészen bizarr cucc.

Mióta ezzel a projekttel foglalkozom, elég sokat megtudtam a megfelelő ülésről, így érzésre sikerült helyesen beleülnöm, de az összevissza billegő ülőlap azért tényleg egészen más élmény volt, mint egy sima irodai szék, és ha tényleg sokat ültem volna benne, biztosan azt éreztem volna, hogy itt most rendesen megdolgozzák az izmaimat. Mivel egy ránézésre is elég formabontó székről van szó, nem meglepő, hogy a szerkesztőségben is többen kipróbálták.

Volt, aki azt írta, hogy a szék úgy vette rá, hogy a szokásosnál gyakrabban üljön normális pozícióban, hogy nem is figyelt erre külön, más meg azt emelte ki, hogy rövid idő alatt is érezte, hogy jó hatása lenne. A viszont kiütközött, hogy (eleinte legalábbis) elég melós feladat rajta ülni, nagyjából mindenki egyetértett abban, hogy kezdetben komoly odafigyelést igényel a használata, és ha feláll belőle az ember, legközelebb alaposan meg tudja lepni a billegés. Ezzel pedig nem mindenki akart megbékélni, többen írták, hogy egy alkalom elég volt nekik.



Långfjäll

  • Gyártó: IKEA
  • Ár: 44 990 forint

IKEA LANGFJALL

Korábban már szó esett a Markusról, egy ilyen tesztből pedig természetesen vétek lett volna kihagyni az IKEA-t, ha már egyszer az emberek jelentős része valószínűleg onnan vette az irodai székét. A teszthez viszont nem a Markust, vagy a nagytesóját, a Järvfjälletet kaptuk meg, hanem két érdekesebb széket, ebből volt az egyik a Långfjäll.

Ez a szék ránézésre olyan, mintha a tervezője azt tűzte volna ki célul, hogy egy esztétikus széket csináljon, ennek eredménye pedig egy szép, ám ergonómiailag ránézésre is megkérdőjelezhető ülőalkalmatosság lett az eredménye. A Långfjäll tényleg nagyon jól néz ki, főleg, ha valaki kedveli a minimalista bútorokat, de nem ez a legkényelmesebb szék, amiben valaha ültem.

Persze nem arról van szó, hogy olyan, mint egy hokedli, nem rossz benne ülni, a kartámasz hiánya pedig a fentebb leírtak fényében még előnyös is lehet. Az azonban, hogy a szék egy egy elemből álló héj, azt jelenti, hogy semmilyen mozgást nem tud benne végezni az ember, és a háttámlán betüremkedő deréktámasz is eléggé lutri attól függően, hogy milyen magas valaki. Annyi előnye viszont talán lehet, hogy ebből tutira előbb fogok felállni 45 percenként, mint mondjuk az Aeronból.



Renberget

  • Gyártó: IKEA
  • Ár: 13 990 forint

IKEA RENBERGET

Fentebb már nagyjából kiderült, hogy mit gondolnak az általunk megkérdezett szakértők az olcsó székekről, a Renberget pedig tökéletesen megtestesíti azt, hogy mi lehet a baja a hozzáértőknek ezekkel. Ez a szék az árához képest első ránézésre meglepően jónak tűnik, az pedig tényleg figyelemre méltó, hogy a kreatív pakolási módszerekről híres svéd bolt úgy oldotta meg a lapra szerelést, hogy az alkatrészek nagy részét a szétcipzározható háttámlából kell kivenni.

Ez persze csak az összeszerelésnél lesz érdekes, utána el is felejti az ember, hogy micsoda remek megoldással suvasztották bele a széket a dobozba, hosszú távon pedig arra is rájön, hogy az emiatt üreges háttámla igazából nem a legjobb dolog, ami egy székkel történhet. Szellőzés tekintetében még nem is tűnik hülyeségnek, de annyira nem feszül az anyag, hogy rendesen támassza az ember hátát, pláne nem deréktájon. A háttámlától induló, fix műanyag kartámaszok sem túl kényelmesek, kicsit korlátozzák is az embert a mozgásban.

A szék maga egyáltalán nem masszív, főleg nem alul, és bár felborulni talán nem fog vele senki, a hirtelen mozdulatokkal azért érdemes csínján bánni, pláne, ha valaki magasabb vagy nagyobb darab. Emellett érdemes megemlíteni az olcsó székek halálát, a hintamechanikát, ami már az IKEA saját bemutatóvideójában is látványosan elemeli a delikvens talpát a földtől. Annak ellenére, hogy elég magas vagyok, én elsőre nem éreztem kirívóan kényelmetlennek a széket, ennyi pénzért pedig kár is lenne mást várni, de már a saját IKEA-s székemmel összehasonlítva is érződött, hogy érdemes rászánni egy kicsivel több pénzt egy székvásárlós projektre.



Icon

  • Gyártó: noblechairs
  • Ár: ~144 000 forint

NOBLECHAIRR ICON

Az IKEA-s székek után zárásképp visszaeveztünk kicsit a drágább székek világába, és azt is megnéztük, hogy mit nyújtanak a gémerszékek. A versenyautó-ülésre emlékeztető székek ránézésre elég megmagyarázhatatlanul lettek őrülten népszerűek, magára valamit is adó Twitch-streamer vagy e-sportoló nem is ül másban, mint valamelyik népszerűbb márka gémerszékében. Azt, hogy ez ordító marketingfogás, vagy valódi rajongás, mindenki döntse el maga, de az biztos, hogy manapság nem igazán lehet megkerülni ezeket a székeket.

Bevallom, elsőre kicsit féltem az Icontól, mert nem egy helyen lehet arról olvasni, hogy a gémerszéknél nincs nagyobb átverés a világon, nyilván az sem véletlen, hogy sokszor lesznek vicc tárgyai ezek a székek. Pusztán ergonómiai szempontból sem ez a robusztus, masszív szék tűnik a legátgondoltabb modellnek, de miután ültem benne, el kell mondanom, hogy kellemesen csalódtam. Az Icon egy tök kényelmes szék, simán hajlandó voltam benne huzamosabb időt is eltölteni, de az azért érződött, hogy ez akkor igazán jó, ha az embernek nincs semmi baja, és amúgy tudatosan képes jól ülni.

A gémerszékek sajátossága, hogy majdnem vízszintbe lehet állítani őket (aminek szerintem még mindig semmi értelme), ez itt is megvan, az viszont nagy fájdalom, hogy az Icon is hintamechanikás. Az árazást az ergonómia helyett láthatóan inkább a prémium anyaghasználat és az impozáns dizájn indokolja. Az egész hasznos fejpárna melletti, vélhetően deréktámasznak szánt párna viszont oltári nagy hülyeség, és elképzelésem sincs, hogy ki akarná használni.

Az egészségemnek aligha ez a szék a legjobb, de amennyire fáztam tőle előzetesen, annyira megszerettem a teszt alatt. Azt viszont mindenképpen ki kell emelni, hogy bár ma már sima bútoráruházakban is lehet gémerszékeket kapni, ezek jellemzően csak kinézetükben hasonlítanak a drágább modellekre, úgyhogy ha valaki komolyan gondolja ezt a bizniszt, inkább nyissa ki szélesebbre a pénztárcáját. Jobban megéri, mint hogy a középkategóriában még mindig súlyos pénzeket fizetve olyan széket vegyen, amit a gémerdizájnnal adnak el, de semmiben nem hasonlít a megbízhatóbb márkák 100 ezer forint fölötti modelljeire.




1 A szék, amin amúgy a szerkesztőségben ülünk


Az Iconnal elérkeztünk a tesztünk végére, de egyszerűen nem hagyhattuk ki, hogy zárszóként azt is idetegyük, hogy amikor éppen nem nyolc irodai széket tesztelünk a szerkesztőségben, milyen székeken ülünk egyébként. Sajnos fogalmam sincs, hogy ezek a fehér székek honnan vannak, és az árukat sem tudom, de az biztos, hogy ezeknél akármelyik általunk tesztelt szék igazi felüdülésnek hat.

TELEX SZÉK

Egy kollégám úgy írta le a helyzetet, hogy a fehér székekről átülni 20 percre egy hokedlira is felemelő érzés, emiatt kicsit olyan ez a teszt mintha egy disznóólban szagolgatná a pápa avantgarde parfümjét – túl nagy ahhoz a kontraszt, hogy az apró nüanszok feltűnjenek. Ha valaki otthon egy ilyen, vagy ehhez hasonló széken kénytelen dolgozni (mert mondjuk csak egy íróasztal van a lakásban, de a home office miatt két ember dolgozik), annak a teszt után tényleg csak ajánlani tudjuk, hogy minél előbb próbáljon meg változtatni a helyzeten.

Azzal garantáltan senki sem tesz jót a testének, ha egy ilyen székben, teljesen statikusan ülve dolgoz végig egy teljes napot. Noha a fentiek alapján könnyen azt szűrheti le az ember, hogy 100 ezer forint alatt semmilyen széket nem érdemes megvenni, ha okosan csinálja az ember, és változtatja a testhelyzetét, a saját tapasztalataim alapján azért olcsóbban is ki lehet fogni olyanokat, amiből nyolc óra után sem élőhalottként áll fel az ember.


(A teszthez a székeket az Irodabutik, az IKEA, az Europa Design és az iPon biztosította)


A megjelent cikk:

 ELOLVASOM AZ EREDETI CIKKET 


CIKK AJÁNLÓ


#@PROPOSAL_A@#

EHHEZ AJÁNLJUK



Holo Kristalia
termék információ
termék raktárlista

Holo

termék raktárlista

Valeria Andreu World
termék információ
termék raktárlista

Valeria

termék raktárlista

Zefiro Alea
termék információ
termék raktárlista

Zefiro

termék raktárlista
# Alea Nincs

Uves Andreu World
termék információ
termék raktárlista

Uves

termék raktárlista

Confair System Wilkhahn
termék információ
termék raktárlista

Confair System

termék raktárlista

Soul air Sitland
termék információ
termék raktárlista

Soul air

termék raktárlista
# Sitland Nincs

OLLIN MONITOR ARM Herman Miller
termék információ
termék raktárlista

OLLIN MONITOR ARM

termék raktárlista

Hanna Lounge Akaba
termék információ
termék raktárlista

Hanna Lounge

termék raktárlista
# Akaba Nincs

REFERENCIÁK

BOIRON

Boiron
  • # Irodabútor
  • # Europadesign
  • # Boiron
  • # Referencia

ALCATEL-LUCENT...

Alcatel-Lucent Magyarország Kft.
  • # Irodabútor
  • # Europadesign
  • # Alcatel-Lucent Magyarország Kft.
  • # Referencia

BUDAPESTI...

Budapesti Történeti Múzeum
  • # Irodabútor
  • # Europadesign
  • # Budapesti Történeti Múzeum
  • # Referencia

CIB BANK

CIB Bank
  • # Irodabútor
  • # Europadesign
  • # Cib Bank
  • # Referencia

SALANS ÜGYVÉDI...

Salans Ügyvédi Iroda
  • # Irodabútor
  • # Europadesign
  • # Salans Ügyvédi Iroda
  • # Referencia

IGATE

IGATE
  • # Irodabútor
  • # Europadesign
  • # Igate
  • # Referencia

UB MERCHANTS...

UB Merchants Kft.
  • # Irodabútor
  • # Europadesign
  • # Ub Merchants Kft.
  • # Referencia

FÜRSTENBERG...

Fürstenberg Porcelán  - Németország
  • # Irodabútor
  • # Europadesign
  • # Fürstenberg Porcelán - Németország
  • # Referencia

MICHELIN

Michelin
  • # Irodabútor
  • # Europadesign
  • # Michelin
  • # Referencia

MHF

mhf
  • # Irodabútor
  • # Referencia
  • # Látványterv

A WELL 11 FEJEZETE

The WELL Air concept aims to ensure high levels of indoor air quality across a building’s lifetime through diverse strategies that include source elimination or reduction, active and passive building design and operation strategies and human behavior interventions.

A WELL Air koncepciójának célja a magas minőségű beltéri levegő biztosítása az épület teljes élettartama alatt különböző stratégiák felhasználásával melyek magukban foglalják a káros anyagok levegőbe jutásának megszüntetését vagy csökkentését, az aktív és passzív épülettervezést és üzemeltetést, valamint az emberi tevékenységek által történő beavatkozások optimalizálását.

The WELL Water concept covers aspects of the quality, distribution and control of liquid water in a building. It includes features that address the availability and contaminant thresholds of drinking water, as well as features targeting the management of water to avoid damage to building materials and environmental conditions.

A WELL Water koncepciója az épületen belüli vízellátás minőségét, elosztását és ellenőrzését fedi le. Foglalkozik az ivóvíz rendelkezésre állásával illetve szennyezettségével csakúgy, mint a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekkel, így kihatással van az építőanyagok minőségére illetve a környezeti körülményekre is.

The WELL Nourishment concept requires the availability of fruits and vegetables and nutritional transparency and encourages the creation of food environments where the healthiest choice is the easiest choice.

A WELL Nourishment koncepciója az épületet használók számára a friss zöldségek és gyümölcsök elérhetőségét és az épületen belül kínált táplálékoknak az átláthatóságát tűzi ki célul. Olyan környezet kialakítását támogatja, ahol az egészséges választás a legegyszerűbb választás.

The WELL Light concept promotes exposure to light and aims to create lighting environments that are optimal for visual, mental and biological health.

A WELL Light koncepció a természetes fény jelenlétét támogatja, a látási, mentális és biológiai egészség számára optimális világítási feltételek meglétére törekszik.

The WELL Movement concept promotes movement, physical activity and active living and discourages sedentary behaviors through environmental design strategies, programs and policies.

A WELL Movement koncepciója elősegíti a mozgást, a fizikai aktivitást, az aktív életet és elriaszt az ülő életmódtól a környezet megfelelő tervezésével, a különböző programokkal és irányelvek bevezetésével.

A WELL Thermal Comfort koncepció célja a produktivitás elősegítése és az ideális hőkomfort kialakítása az épület minden használója számára továbbfejlesztett hűtő-, fűtő rendszerek betervezésével, működtetésével és a rendszer személyre szabhatóságával.

A termikus kényelmet úgy definiálhatjuk, mint „az az állapot, amely kifejezi a termikus környezettel való elégedettséget és azt szubjektív értékelés alapján minősíti”. Szervezetünkben az állandó hőmérsékleti kényelmet a homeosztázis egyik területe a hőszabályozás biztosítja, mellyel egy élőlény bizonyos határok között fenntartja a testhőmérsékletét a környezeti hőmérséklet változása ellenére. Kiegyensúlyozza a hőnyereséget és a hőveszteséget annak érdekében, hogy a test belső hőmérséklete az optimális tartományban, 36-38 ° C (97-100 ° F) maradjon, ezt a hipotalamusz szabályozza.

The WELL Sound concept aims to bolster occupant health and well-being through the identification and mitigation of acoustical comfort parameters that shape occupant experiences in the built environment.

A WELL Sound koncepciójának célja az épületet használók egészségének és jólétének erősítése az akusztikai paraméterek javításával, hogy az épített környezetben tartózkodók is megtapasztalják az akusztikai kényelem előnyeit.

The WELL Materials concept aims to reduce human exposure to hazardous building material ingredients through the restriction or elimination of compounds or products known to be toxic and the promotion of safer replacements. Compounds known to be hazardous to the health of occupational workers and/or known to bioaccumulate or aggregate in the environment are also restricted and in some instances not permitted.

A WELL Materials koncepciója az emberek egészségét védi, az építőanyagokban fellelhető károsanyagok csökkentésével vagy teljes kiküszöbölésével és a megfelelő helyettesítő anyagok népszerűsítésével. Az egészségre veszélyes vegyületek felhasználását szintén szabályozza a WELL.

The WELL Mind concept promotes mental health through policy, program and design strategies that seek to address the diverse factors that influence cognitive and emotional well-being.

A WELL Mind koncepciója a mentális egészség elérését olyan rendelkezésekkel, programokkal és design stratégiákkal támogatja, melyeknek célja a kognitív és érzelmi jóllét kialakulásához való hozzájárulás.

The WELL Community concept aims to support access to essential healthcare, workplace health promotion and accommodations for new parents while establishing an inclusive, integrated community through social equity, civic engagement and accessible design.

A WELL Community koncepció célja, hogy támogassa az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, a munkahelyi egészségfejlesztést és a szülők munkába való visszatérését, miközben befogadó, integrált közösséget hoz létre a társadalmi igazságosság, a polgári részvétel és a hozzáférhető formatervezés révén.

Innovation features pave the way for projects to develop unique strategies for creating healthy environments.

A WELL Innováció fejezete a projektek útját segíti, hogy egyedi és innovatív stratégiák kidolgozásával megteremtsék az egészséges környezetet.


olvass tovább...