Kern Orsolya, Karácsony Tamás és Gerzsenyi Tibor, Solium Regni – Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközponttal – nyerte 2024-ben a Média Építészeti díj Europa Design belsőépítészeti különdíját.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Az épületről

Székesfehérvár 1931–38-as időszakát a dinamikus városfejlesztés időszakaként értékelhetjük, mely sok tekintetben az államalapító királyunk emlékezetéről szólt, és az országos jelentőségű jeles évforduló méltó megünneplése jegyében telt. A Várkörút, mely jelentős részben a középkori városfalat övező várárok vonalán épült ki, ebben az időszakban nyerte el mai képét, a város pedig számos példamutató minőségű modern épülettel gazdagodott. Az akkoriban emelt modern középületek sorába illeszkedik az id. Hübner Tibor (1897–1964) tervei alapján épült Alba mozi és bérház is – a Várkörút 32. szám alatt. Az 1939-ben megnyitott filmszínház már a legkorszerűbb tervezési elvek mentén formálódott.  A két lakásszintet tartalmazó bérház földszintjén elhelyezett fogadótereivel a tömbbelsőben rejtőzködő, nagy befogadóképességű és magas komfortszintet biztosító (kitűnő akusztikájú, a széksorok közé bevezetett szellőző levegővel fűtött) impozáns nézőteret szolgált ki, és újszerűségével a néhány évvel korábban nyitott nagyszerű budapesti példák sorába illeszkedett. Az Átrium filmszínházzal rokon "hordó" alakú alaprajzi kontúrral megépült nézőtere önálló épületszárnyként kapcsolódott a zártsorú beépítésbe illesztett kétemeletes lakóházi szárnyhoz, és az előadás végén a nézők már a Simplon mozinál (1934) alkalmazott elv szerinti, elválasztott útvonalon (jelen esetben a kert érintésével) hagyhatták el a termet.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Az intézmény a nyitást követő évtizedekben (az újabb időkben Köztársaság mozi elnevezéssel) a székesfehérváriak nemzedékei számára életre szóló emlékeket nyújtó, ikonikus hellyé vált, de – sok belvárosi társához hasonlóan – az ezredforduló piaci változásai e kedvelt kulturális intézmény sorsát is megpecsételték. A Bauhaus jegyeit viselő modern épület sorsa 15 évnyi hányattatás és pusztulás után végül 2014-ben vett bíztató fordulatot, és egy nagy jelentőségű, új kulturális funkció befogadása által esélyt kapott a megmaradásra.

A Köztársaság mozi épülete az egykori székesfehérvári koronázóbazilika romkertjének szomszédságában, a négy évszázaddal ezelőtt elpusztult prépostsági templom eddig megtalált és összegyűjtött faragott építőköveinek új otthona lett, a pótolhatatlan leletanyag szakszerű tárolásának, méltó bemutatásának és a kapcsolódó történeti kutatásoknak új és meghatározó helyszíneként 2023. őszére fizikai és szellemi értelemben is megújulhatott.

Az egykori mozi tágas, nagyvonalú nézőtere az új kiállítási zónák téri világának keretező foglalata. A nézőtér egykoron megélhető impozáns térbeli dimenzióit érzékelhető módon fenntartani igyekvő új koncepció e foglalatnak, valamint a terébe befüggesztett három lebegő galéria-doboznak az egymásra hatását használja változatos (az egyes kiállítási zónák tematikájának hangulati megerősítésére alkalmas), egyedi téri helyzetek létrehozására.

Gerzsenyi Tibor

A kiállításról

Az állandó kiállítás történelmi emlékezetünk kiemelt jelentőségű épületének, a magyar koronázótemplomnak töredékes kőmaradványait mutatja be.  A kiállítás címe Solium Regni – Az ország trónusa a prépostságban őrzött királyi székre utal, melyre az uralkodót a koronázáskor ültették és amelyről a város a nevét kapta. A kiállítótérbe a 12. századi átépítés bélletes főkapuján lépünk be. A kapuból csak 20 kő maradt fenn, de az eredeti méreteket idéző kortárs kialakítású fém vázszerkezetbe helyezve őket képet kapunk a bazilika hajdan volt dimenziójáról. A töredékesen fellelt, azonos építési periódusba tartozó faragott épületköveket díszes motívumaik művészettörténeti, szemiotikai hovatartozása alapján csoportokba rendeztük. A csoportok együvé tartozását az egységesen fémlemezből kialakított installáció erősíti, ugyanakkor az önálló kövek egyediségét a felületükhöz öntött víztiszta műgyanta alátámasztó foglalattal emeltük ki.

A gótikus átépítéseknél a boltozat szerkezeti kövei kerültek ki a falakra akasztott polcokra, a függőleges felépülés sorrendjének bemutatásával. Itt a valós magassági méretek érzékeltetésére nem volt lehetőségünk, így a kövek mellé rendelt monitorokon futó analógiák és a boltozatok összeépíthető makettjei segítik az ismeretszerzést. Hasonlóan alakult a 2. emeleti, a kutatástörténetet befogadó tér az ívelt fal mentén felsorakoztatott kövekkel, monitorokkal, melyet itt – konferencia esetén a térben átrendezhető, elgördíthető – beülő foglalkoztató dobozok egészítenek ki.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

A mozi emlékezetére épített gondolatot a kiállításban is folytatva az információ elsődleges átadásának a hangzó anyaggal kiegészített vetítést választottuk. Emellett tárgycsoportonként kihelyezett, fellapozható könyvek, tárgyfeliratok, padlófeliratok, grafikák segítik a témában való eligazodást.

A kiállítás megfoghatatlan, de mégis megidézni kívánt szellemét – a Szűz Mária-prépostság papi testületét és templomát megalapító Szent István királytól, a templom, mint koronázóbazilika évszázadokon átívelő újabb és újabb nagyszabású átépítéséig – további művészeti eszközökkel próbáltuk megragadni. Így készültek az ásatási alaprajzból kiemelkedő, fémszobrász által szabadon formált épületmakett tömegek, és így került párbeszédbe gótikus ablakrekonstrukció és kortárs falkép. A ráhangolódás, lelassulás szándéka vezérelte az első királyunk emlékezetét felelevenítő fénykereszt és hangszobor együttesének, és a finom áttünésekkel, lassan kibontakozó képsorokból építkező panorámafilmnek alkotóit is.

Kern Orsolya

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

A tervezésről

A tervezési folyamatot hosszú és alapos megismerésre alapoztuk. Elsőként az épülettel, az építés korával, a város harmincas évek béli állapotával ismerkedtünk. Ebből eredeztethető a modernista stílusjegyek beemelése, azok átiratainak, szerkesztésmódjának megjelenése. Az eredeti állapot vizsgálata, a szerkezetek, a hajdani légtechnika nyomvonalának, a moziterem téri formálásának letapogatása az udvari nézőtéri világ felértékelődését eredményezte – beleértve az érzelmi kötődés megerősödését, a "moziság", a fénnyel való játék szerepének meghatározó beépülését a földszinti tér kialakításába. A nagy nézőtér érzetének megtartása az új szintek, a további múzeumi terek formálásánál a megszokottól eltérő szerkesztést feltételeztek: az új födémek a felmenő, íves falakra épített, szintmagas gerendákon függenek! Ez különleges feszültséget teremt – bár nem feltűnő, nem kiabáló jelenség. A két függesztett doboz kifelé nyitott, befelé zárt – ezzel a földszint moziszerű zártságát erősítve. Belső terük eltérő karakterű. Az első emeletig leérő doboz keskeny, magas, ebből adódóan feszes tér, intenzív, egyoldali bevilágítással – ez a gótikus faragványokat fogadja. A második emeleti terünk két oldalról intenzíven bevilágított, felszabadult világ, a társalgás, az eszmecsere, a játék tere.

Feladatunk része volt a kiállítás megtervezése is. Értelemszerűen a megismerés kiterjedt a műtárgyak, esetünkben a bazilika megmaradt faragványainak megismerésére, az építési periódusok, az ebből következő "alakváltások", léptékváltások, stílusváltások számbavételére. Ezt a régész-kurátor és az őt segítő művészettörténész karával folytatott hosszas "tanulási – tanulmányi" időszak biztosította.  Ekkor gyakorlatilag már összeállt a stáb: volt meghívott grafikusunk, aki a látványelemek, a kiállítási koncepció megalkotásának is meghatározó szereplője volt, és felállt a teljes műszaki kar.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

A kiállítási koncepció néhány sarkalatos pontja a fény főszerepbe állításán túl a látogató tendenciózus, tervezett lelassítása, a felfedezés örömének beépítése, a megismerés, megértés három eltérő időszükségletű, egymásra épülő technikájának jelenléte. Mindez feltételezi a korszerű, de rejtőzködő technológiát és a kortárs művészeti alkotások izgalmas, a középkori faragványokkal, gondolatokkal párhuzamos megjelenését.

A bazilika épülete kora meghatározó kulturális teljesítménye. Miképp lehet ezt az állítást igazolni? A faragványok kidolgozottsága erről mesél. És az épület léptéke is, amit az ásatási alaprajzokhoz rendelhető korabeli, fennmaradt európai épületek segítenek értelmezni.

A faragványok, melyek az épület szerkezeti elemeiként értelmezhetők, oly gazdagok, mozgalmasak, finoman cizelláltak, hogy önálló műtárgyakként is megállják helyüket. Nem tudjuk pontosan, hol helyezkedtek el, ezért a bemutatásuk ezt a "bizonytalanságot" vállalva törekszik a térben való lebegés látszatára. Az őket tartó, rájuk szabott acél posztamensek és a töredékek közötti műgyanta test segíti a stabil kapcsolatot – ami egyben a fényt is áteresztve "könnyíti" a látványt. A léptéket, az épület tömegét, az átépítések közötti méret és karakterváltásokat elvont kortárs alkotások érzékeltetik. Szobrászművész konstruált térbeli "skicceket", melyek a konkrét alapozási, síkbeli rajzolatból növesztenek rudakból szerkesztett, térbeli konstrukciót – érzékeltetve, hogy a felépítmény pontos határai ismeretlenek. A második emeleti gótikus ablakrekonstrukciónak kortárs szilikátművészeti alkotás ad hátteret, jelezve a művészi színvonal, a kvalitásos kézművesség évszázadokat összekötő egységességét, annak töretlen jelenlétét.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

A térben szereplő valamennyi elem, legyen az kiállított tárgy, vagy az őt kiszolgáló posztamens, értelmezést segítő film, könyvbe rendezett írott történet, mind egységességre, erős kapcsolat kiépítésére törekszik. Összművészeti alkotás létrehozása volt a célunk.

Karácsony Tamás

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Szerk.: Hulesch Máté

Forrás: Építészfórum

Az alkotók laudációban részesültek:

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum régi/új kiállítási épülete és az abban helyet kapó “Az ország trónusa” című kőtárlat összességében figyelemre méltó kutatói és alkotói teljesítmény. Szent István és utódai koronázó temploma évszázadokon keresztül a Magyar Királyság történetének kiemelkedő helyszíne volt. Sajnos a korokon át alakított, át és tovább épített megszentelt templomépület nem maradt az utókorra, de a föld mélyén sok eleme fennmaradt. Ezek feltáró ásatása, már a XIX. században elkezdődött, majd a XX. században folytatódott. A most megépített kiállítás kereteiben a feltárt több mint 4000 darabos kőfaragvány gyűjteményből 350 faragvány került bemutatásra.

Kutatók, kurátorok, építészek, grafikusok, világítástervezők összehangolt évtizedes munkájának eredményeként a nagyközönség és a szakma számára egyaránt érdekes, gondolatébresztő és élményszerű kiállítás jött létre. A helyszín az elhagyatott és pusztuló ikonikus modernkori mozi épülete, mely ezzel a funkcióváltó felújítással és átépítéssel új életkorszakába lépett. A most létrehozott környezet önmagában is inspiráló, de nem öncélú, teljes egészében az új tartalom minél teljesebb befogadására fókuszál. A hatalmas és még szakemberek számára is évtizedes kihívást jelentő kőanyag édemi struktúrálása és bemutatása lenyűgöző kortárs felfogásban mutatja be történelmünk e meghatározó keretét, ezen keresztül magát a történelmet is. A kiállítás kényesen egyensúlyoz az absztrakció és a narráció határmezsgyéjén, így hiteles tud maradni, miközben érdemi átélhetőséget kínál a látogató számára.

Az eszközrendszert sok invencióval és következetes profizmussal alkalmazták az alkotók, a térszervezéstől az installáció elemein keresztül, az anyaghasználatig és a világításig. Itt építészet és belsőépítészet kéz a kézben jár és magába integrálja a társművészeteket is, mindannyiunk okulására és örömére.

A belsőépítészeti különdíj szakmai zsűrijében részt vettek:

1.Dr. MEDVEGY Gabriella - egyetemi tanár, dékán Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar

2. Dr. Lenkei Balázs - formatervező művész - egyetemi docens, intézetigazgató, DLA Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézet

3.Kovács Zoltán - építész - belsőépítész vezetőtervező - egyetemi docens Budapesti Metropolitan Egyetem Építészet és Design Tanszék

4. Kovács Csaba - MOME Építészeti Intézet – intézetigazgató, egyetemi docens, Nartarchitects - alapító tulajdonos

5. Feuertag Ottó - Europa Design, alapító-tulajdonos

Nyeremény

A nyertes a dinamikus ülésben élenjáró német Wilkhahn cég ergonómikus és kényelmes, ON irodaszékét viheti haza a díjat adományozó Europa Design irodájából.

Korábbi évek díjazottjai:

MÉD EUROPA DESIGN BELSŐÉPÍTÉSZETI KÜLÖNDÍJ 2018 

MÉD EUROPA DESIGN BELSŐÉPÍTÉSZETI KÜLÖNDÍJ 2017 

MÉD EUROPA DESIGN BELSŐÉPÍTÉSZETI KÜLÖNDÍJ 2016 

MÉD EUROPA DESIGN BELSŐÉPÍTÉSZETI KÜLÖNDÍJ 2015

MÉD EUROPA DESIGN BELSŐÉPÍTÉSZETI KÜLÖNDÍJ 2014